Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1031. Az együttes pénzügyi és vasuti bizottságnak jelentése, a keleti vasut ügyében
74 1031. SZÁM. pedig olyanok által ellenőrizteté, kik mint nem szakemberek, arra a legjobb akarat mellett is képtelenek voltak (1. II. csoport 36. lap) Hogy a kereseti kimutatások kiutalványozásánál nem tartatott meg szorosan a kellő óvatosság, az kitűnik a 16. számú válaszból (1. II. csoport 37. és 129. lap), a mely szerint a főmérnök 8 napi és az egész pályára terjedő vizsgálódásai nyomán küldött egyszerű táviratára 1870. november 24-én a már visszatartott IV2 millió frt lett Warringnek kiutalványozva, holott 4 nappal azelőtt november 20-án a társulat közegei a munkák beszüntetését táviratilag jelentették, mint azt a társulati igazgató az akkor tartott ig. tanács ülésén előadta. A 49. számú válasz mellékletében (1. 137. lap) van a két kiküldött mérnök által beterjesztett jelentés is. Ez ismét egy adat az általuk gyakorolt eljárás jellemzésére, mert abból világosan kitetszik, hogy a kiküldött mérnökök a munkákat s műtárgyakat fel nem vették, hanem csak a papíron eléjük adott azon számadásokból ítéltek, a melyek a fő- és alvállalkozók között egyes munkák végrehajtására nézve léteztek. Ily eljárás mellett nem kellett volna a közegek egyszerű jelentéseinek teljes hitelt adni, mert az ellenőrzésnek épen a próba a főtényezője, mely az úgynevezett felülvizsgálatban (Collaudirung) áll, a mi ezen eljárásnál egészen elmaradt. Ugy látszik tehát ezek szerint, hogy az igazgatótanács eljárásánál felmerült hibák nagy része a társaság szakközegei hiányos működésének rovására esik. Az együttes bizottság a t. képviselőháztól nyert kiküldetése értelmében szintén vizsgálódása körébe tartozónak találta a kormánybiztosoknak a keleti vasútnál tanusitott eljárását, s azt mint egyik főmomentumot a 6-ik számú kérdésben ekép formulázta. Terheli-e ez ügyben a kormány biztosok eljárását valami nehezítő körülmény"? Noha ezen kérdéssel a bizottság tüzetesen foglalkozott, a mennyiben az iratok átvizsgálásán kívül a kormány által kinevezett igazgatótanácsosoknak és a kormány biztosnak adott utasításra azoknak működése körére s eljárásra vonatkozólag a kormány tagjaihoz kérdéseket is intézett (1. I. csoport 9., 10, 11., 15., számú kérdések) kevés az, a mit e tekintetben a vizsgálat eredménye gyanánt felmutathat. Az 1869. márczius 8 án tartott úgynevezett alakuló ülésén, melyen mindössze hat tag mondta ki a társaság megalakulását, kormánybiztos nem volt jelen. A kormány által kinevezett két igazgatótanácsos részt vett ugyan az alakuló ülésben, de ezen igazgatótanácsosok, a felmerült adatok szerint, a kormány képviselésére hivatva nem voltak. A minthogy a párisi szerződéseket szó nélkül elfogadták ők is, s arról a kormánynak jelentést nem tettek. Annak, hogy miként gyakorolta ellenőri tisztét a kormány-biztos az idők további folyamában, alig van nyoma. Ugy látszik nem helyezett arra a kormány nagy súlyt. A működő kormánybiztos összes tevékenysége a szóbeli és Írásbeli jelentésekben összpontosult. De nem e jelentések szolgáltak a hivatalos eljárás alapjául, annak alapját az igazgatótanács jegyzőkönyvei képezték. Végre miután a tisztelt képviselőház 1870. évi november 27-én 2532. szám alatt hozott határozatával a keleti vasút németalföldi részvényesei kérvényét az együttes bizottságnak véleményes jelentéstétel végett kiadatni rendelte, továbbá 1873. évi deczember 15-én 2663. sz. határozata szerint pedig Schönberger Lajos bécsi lakosnak 400 részvényes nevében beadott kérvénye szintén az együttes bizottságnak adatott ki megvizsgálás és véleményezés végett; ezekre valamint a többi használat végett hozzá áttett kérvényekre vonatkozólag kötelességszerűen felemlitendőnek tartja a következőket : Áttétetett a vizsgáló-bizottsághoz négy kérvény u. m.: 1. Az alsó-ausztriai részvényeseké, mely Mödlingben kelt 1873. november 13-án körülbelől 590 darab részvény tulajdonosa nevében, az eredeti aláírásokkal van ellátva.
