Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1031. Az együttes pénzügyi és vasuti bizottságnak jelentése, a keleti vasut ügyében

1031. SZÁM. 69 Végre azt mondja az igazgatótanács, hogy „kétséget nem szenved, miszerint az egész el­járási felületes és elhamarkodott volt, hogy e pályahálózatra nézve részletes tervek nem léteztek és ennélfogva a pálya, tekintettel azon munka-mennyiségre, melyet később végeznie kellett, valamint azon nehézségekre, melyek bekövetkeztek, elégtelen mérvben dotáltatott. Az ahglo-osztrák bank ezen kérdéssel tüzetesen nem foglalkozik, de nyilatkozata 2. és 3. lapjának tartalmából kivehető, hogy a dotatio rendkívüli és előre nem látható kiadások miatt lett túlhaladva. összeállítván már most a megemlített nyilatkozatokat, ugy látszik, hogy a keleti vaspálya általános tervei (General-Projecte), melyek jeles szakemberek munkái lehettek, a helyszínén a kormány közegei által is felülvizsgáltattak, hogy továbbá ezen felülvizsgált általános tervezetek alapján készül­tek az építési részlettervek és számíttatott ki a költségvetés is; s valamint hazánkban valamennyi vaspálya költségvetései ily általános tervezetek alapján készültek, ugy ezen pálya sem részesült a többiektől eltérő, vagy hanyagabb elbánásban. Ha tekintetbevétetik Thommen volt vasutépité­szeti igazgató azon állítása, hogy ezen nagyterjedelmü munkákat csupán 6 heti idő alatt kellett a kormány sürgetései s a közhangulat nyomása alatt elvégeznie: könnyen belátható, miként azokat egész a részletekig menő pontossággal keresztülvinnie alig lehetett. Az idő rövidsége lehetett azon akadály mely a tervezetek és számitások kellő pontossággal való kidolgozását gátolta. Jogosultnak látszik azon állítás is, melynek Hollán és Thommen adnak kifejezést, miszerint valóságos szakszerű ellenőrzés sem az építésnél, sem az utolványozásoknál nem gyakoroltatott; továbbá hogy a Warringgel létrejött egyezség megkötésénél az általa teljesített munkát a neki kiszolgáltatott összegekkel senki össze nem hasonlította, és hogy a Warring által teljesített építések ideje alatt oly munkakimutatások is lettek elfogadva, a melyek bizonyos műtárgyak egész 98°/ 0-át tartalmazták, holott azokat legnagyobb részben később kellett kiépíteni. Egybehangzók ezekkel a gácsországi részvényeseknek a képviselőházhoz intézett kérvényük­ben foglalt állításai is. De hozzájárult még ezekhez a több helyütt kimutatható túl-bő dotatio, mint például hogy előmunkálatok czimén Warring egyszer .... 600.000 frtot kapott, később pedig mértföldenként hasonló czimen 12.000 „ számitott fel, stb. Mindezek együtt nagy mérvben növelhették a kiszabott építési tőke elégtelenségét. Megjegyzendő még, hogy az igazgatótanács legfontosabb érvét, t. i. az elemi csapásokat s a rendkívüli és elhárithatlan eseményeket, a nevezett két szakférfi kevés figyelemre méltatja, pedig kétségtelen, hogy ezen tételek az eddig épült pályák költségeihez viszonyítva, igen tekintélyes össze­geket tesznek ki. Az együttes bizottság előtt 2-ik főmomentumként a papírok mikénti értékesítése merült fel. Ezen kérdés keretébe tartoznak mindazon pénzügyi műveletek és eljárások, melyek a társaság alaptőkéjének beszerzésére, kezelésére és elszámolására vonatkoznak. A bizottság ez érdemben figye­lemmel volt az erre vonatkozó adatokra és mindazon válaszokra, melyek ezen ügynek megvilágítása tekintetéből az illetékhez intézett különböző kérdésekre adattak. Főfontosságuak e tekintetben az anglo-osztrák bank válaszai s ezekben azon két főérvelés, melyekkel 1-ször a párisi szerződések ártalmatlan voltát bizonyítgatja; 2-szor azon állítást, hogy a papírok értékesítésének árkelete a társaságra nézve közömbös, mert a vállalkozó valamennyi kibocsátott papírért vagyis az egész névleges tőkeért vállalta el a pálya építését; tehát az árfolyam hullámzásá­nak esélyei csakis őt érdekelhették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom