Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1029. A zárszámadási bizottság jelentése az 1870-ik évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában

1029. SZÁM. 21 Az 1870. évi zárszámadás összegeinek végeredményeikben való kimutatása után a zárszámadási bizottság részletes birálat alá vette a zárszámadásnak az egyes ministeri tárczák szerint elkülönített részletezéseit, és az azokban kimutatott kevesebb bevételek, valamint az előforduló túlkiadásokat illetőleg, azok némelyikénél meg nem elégedvén az állami számvevőszék részletes jelentésében foglalt indokolásokkal, ily tételeknél az egyes ministerek képviselőitől bővebb felvilágosítást és részletesebb igazolást kért. Tekintve, hogy e tárgyalások alkalmával a bizottság azon tapasztalásra jutott, hogy a ministerium számos esetekben a költségvetési törvényben az egyes czélokra részére nyújtott hitelt meg nem tartotta, és költekezéseiben attól eltérőleg tetemes túlkiadásokat tett, a nélkül, hogy azokra nézve a törvényhozástól póthitelt kért volna, sőt azok megtétele után ezen túlkiadásokat, bár utólagos jóváhagyás végett sem jelentette be a képviselőháznak. És jóllehet, hogy a jelen zárszámadásban felmerülő eltérések kellőleg indokolt és igazolt kiadásokat képeznek, mindazonáltal tartani lehet attól, hogy ha ezen eljárás a jövőben is követtetni fog, a törvényhozásnak a költségvetési törvény megállapításában nyilvánuló sarkalatos joga jelentékeny részben illusoriussá váland. Ép ezért a zárszámadási bizottság azon meggyőződést táplálva, miszerint államháztartásunk kezelésében a rend, és terhes pénzügyi helyzetünkben a javulás bekövetkezni és ezek folytán állami hitelünk megszilárdulni csak ugy fog, ha a kormány pénzkezelésében a törvényhozás folytonos közreműködése mellett rendszeresen fog eljárni; ez indokokból a bizottság a következő határozati javaslatot terjeszti a t. ház elé: A ministerium utasittatik arra, hogy jövőre nézve az állami kiadásoknál a költség vetési, törvényben részére nyújtott hitelhez szigorúan ragaszkodjék, s ha mégis időközben felmerülő fontos körülmények előre nem látott oly kiadásokat tennének szükségessé, melyek fedezéséről a költségvetési törvényben gondoskodva nem lett, ezekre nézve az országgyűlés ülésezése alatt — azok megtétele előtt póthitelt kérjen; ha pedig az országgyűlés együtt nem léte alatt merülne fel ily kiadások megtételének szüksége, a mennyiben ezek a közkormányzat érdekeinek veszélyeztetése nélkül az országgyűlés összejöveteléig el nem halaszthatók, s a ministerium azokat saját felelősségére megtenni kényszerűvé lenne, ezeket a ministerium el ne mulaszsza a törvényhozás legközelebbi összejövetele alkalmával bejelenteni, a zárszámadásban pedig kellőleg igazolni. S most áttérve a zárszámadás eredményeinek a költségvetési törvénynyel való összehasonlítására, az ebből felmerülő különbözetekre nézve, az 1870. évi költségvetési törvényben megállapított sorrendet köveíve, előbb az előforduló túlkiadások, azután a kevesebb bevételek, és végre az előirányzat nélküli kiadásokra nézve indokolt véleményét a zárszámadási bizottság a következőkben terjeszti élő : Rendes kiadások. Az I. fejezet. Királyi udvartartás költségei a költségvetési hitel szerint tettek . 3,650.000 frtot, az utalványozás, illetőleg kiadás pedig , . 3,654.120 frtot, a túlkiadás tehát . . . 4.120 frt, melyet a pénzügyminister a felség 1869. évi keleti útja költségeinek fedezésére 1870-ben a cs. és kir. főudvarmesteri hivatalnak utólagosan szolgáltatott ki, miután utóbbi az 1869. évi zárszámadás szerint (1. L melléklet 2. oldalát) ezen költségek fejében átvett 205.880 írtban foglalt 4.000 db aranyat, darabját 4 frt 80 krnyi ezüst-értékkel, tehát az akkori 1 frt 03 krnyi feipénz nélkül számítva 23.320 frt helyett csak 19.200 frtnyi bankértékben fogadta el. Ennek indokolására felhozván azt, hogy a hivatalos udvari utazásoknál az udvari tiszteknek külföldön tartózkodásuk idejére járó