Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1051. A zárszámadási bizottság jelentése, a nyugdíjakról
214 1051. SZÁM. Ha az államtisztviselő tiz évi szolgálatot nem töltött be, akkor a családtagok, ha a férj tettleges szolgálatba hunyt el, az utolsó beszámítható tettleges szolgálati illetményének negyedréssében végkielégítés gyanánt egyszer mindenkorra részesülnek. Csak azon esetben, ha bebizonyittatik, hogy az államtisztviselő az államszolgálattól függő viszonyok következtében veszté életét, ha nem is szolgált tiz évig, a hátramaradt családtagok mégis igényt szereznek folytonos részesítésre, melynek kiszabása alább ismertetik. A) Eljárás az özvegyek igényei megállapításánál. Az özvegyeknek járandó nyugdijak a következő különbséget mutatják: 1. rendkivüli nyugdijai; melyek kiszabása esetről-esetre egyedül ő cs. s ap. kir. felségének van fentartva, s a melyekben azon özvegyek részesülnek, kiknek férjei a legmagasb államhivatalnokok (az udvari s ministeri tanácsosoktól felfelé) sorába tartoztak; 2. a férj magasabb szolgálati rang arányához képest meghatározott rangszerü nyugdijak, melyek magasabb fokon álló hivatalnokok özvegyeire nézve 600, 500, 400 és 350 pengő frtnyi évi összegekre szólanak; 3. minden más esetben az özvegynek a férj utolsó beszámítható tettleges illetményének i/g-része szabályszerű nyugdíj fcjéban oly módon engedélyeztetik, hogy a férjnek 1000 frtot meghaladó évi fizetésénél is 333Vg frt, mint legmagasb özvegyi nyugdíj, és a férjnek legalább 200 frtra menő tettleges évi fizetésénél 100 frtnyi évi összeg, mint legkisebb özvegyi nyugdíj utalványoztatik. ő cs. s apóst. kir. felsége kabineti irodájában és a közös külügyi ministeriumnál alkalmazott hivatalnokok és nyugdijképes szolgák özvegyei 1 / 3-al nagyobb nyugdíjban részesittetnek, mint őket férjök szolgálati rangja vagy illetménye szerint illetné. Az említett korlátok között azon özvegynek, kinek férje bevégzett tiz évi szolgálati idő előtt, de hivataloskodásából folyt viszonyok következtében veszté életét, a férj utolsó tettleges fizetésének 1 / 4-része engedélyeztetik. Az alsóbbrendű szolgák özvegyeinek, a férj bevégzett tiz évi szolgálata után hasonlókép nyugpénzek adatnak, és pedig rendszerint a férj utolsó tettleges bérének */ a-részéveí szabatnak meg, azon különbséggel, hogy a nyugpénz az egy napra eső részével legfeljebb 12 kr, és legalább 3, 4 vagy 6 kr, (a különböző tartományok szerint) lehet. Tekintetre méltó körülmények között azonban az ^-nál magasb nyugpénz is a fentkitett határok között engedélyeztetik. A bányászok után fennmaradt özvegyek nyugpénzei, saját, majdnem minden egyes bánya s hutára külön meghatározott, rendszabály szerint szabatnak ki. Az özvegy, a férj bevégzett 10 évi szolgálata daczára is a folytonos részesítésből elesik, ha különös hiányok mutatkoznak. Ilyenek : a) ha az özvegy házasságban volt olyan hivatalnokkal, kinek hivataloskodása biztosíték letételével volt összekötve, s ki végszámadást adni tartozván, elmulasztotta egybekelése után kiállítani az előirt női lemondási okiratot, és ezen hiányra nézve az erre felhatalmazott ministeriumok részéről az elengedés meg nem adatott. Női lemondási okirat azon törvényes nyilatkozat, mely szerint a nő férje vagyonára mindaddig igényt nem emel, mig az államnak meg nem téríttetett azon követelés, a melyet ez esetleg a férjnek hivatalos működéséből eredő s vagyonából megtérítendő hiányok pótlása végett emelhet; b) ha az egybekelés tettleges szolgálatban lévő, de a 60-ik korévet meghaladt férjjel történt, és ezen házasság folyama alatt gyermek nem született, vagy pedig a házasok legalább is négy évet együtt nem töltöttek.
