Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1029. A zárszámadási bizottság jelentése az 1870-ik évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában

1029. SZÁM. 15 sulisággál, s a mennyiben kivételképen valamely tisztviselő más tiszti állás teendőivel is megbízatnék, ez esetben az az egyik fizetésnek csak felére tarthat igényt, a mint erről az 1871. évi márczius 26-án kelt legfelsőbb rendelet intézkedik, melynek szabványai a törvényhozás ujabb intézkedéséig a ministerium által megtartandók. Jelentésének 12-ik lapoldalán az állami számvevőszék a közmunka- és közlekedésügyi ministerium 1870. évi tárcza-kezelését illetőleg azon általános megjegyzést teszi, hogy a vizépités, továbbá a rendkívüli építkezések és vasut-épités czimeken e tárcza javára engedélyezett hitel csekély mértékben lett felhasználva, a mi sem közgazdászati, sem pénzügyi tekintetből helyeselhető nem lévén, következőleg a közmunka- és közlekedésügyi minister azon évi működését eredménydúsnak jelezhetni nem vélte. A számszék ezen kijelentése ellenében a ministertanács észrevételeinek 4-ik lapoldalán kifogást emel a számszék azon eljárása ellen, hogy ellenőrzési jogán túlterjeszkedve, a legfelsőbb jóváhagyást nyert ideiglenes ügyrend 17-ik §-a 4-ik pontjára támaszkodva, az 1870. évi XVIÍI. törvényczikk 14. §-a ellenére, hivatva érzi magát az egyes ministeri tárcza kezelése felett bírálatot mondani. A zárszámadási bizottság a ministertanács és a számszék között ez utóbbi hatáskörére vonatkozólag felmerült elvi eltérés taglalásába, sem az idézett törvényczikk idevágó intézkedéseinek értelmezésébe ezúttal nem bocsátkozik, a mennyiben ezen kérdésnek czélszerű és alapos megvitatása és eldöntése akkor fog leghelyesebben eszközöltethetni, mikor a képviselőház az állam számviteli rendszere iránt és ezzel kapcsolatosan az állami számvevőszék ügykezelésének szabályozásáról szóló törvényjavaslatot veendi tárgyalás alá. A jelen esetet illetőleg pedig osztja az állami számvevőszék azon álláspontját, hogy az ideiglenes ügyrend 17. §-a 4-ik pontjánál fogva, ez utóbbi jogosítva van a ministerium pénzkezelése körül tapasztalt észrevételeit jelentésében a törvényhozás tudomására juttatni, a mint hogy ezt az 1870. évi XVIII. törvényczikk 15., 16. és 21. §§-ai szerint tenni kötelessége is. A jelen esetet illetőleg továbbá a tárcza — minister által felhozott viszonyok és körülmények alapossága iránt a bizottságnak kételyei vannak, a mennyiben a munkások hiánya és a munkabérek felszökkenése más építkezéseknél ily mérvű akadályt nem képeztek, és ez a kérdésben lévő nagyobbszerű építkezéseknél, melyek rendszerint előzetesen kötött szerződésekkel szoktak biztosítva lenni, nagyobb mérvben alig feltételezhető, másrészt pedig az ezen építkezések létesítésére czélzó tárgyalások és azok költség-előszámitásai, ez utóbbiaknak az államköltségvetésbe való felvételük előtt szoktak megállapittatni. Az állami számvevőszék részletes jelentésének 25., 26. lapoldalain az államvagyon kezelése körül szerzett tapasztalatainak előadása alkalmából oly kimutatások készítésére hivta fel a ministeriumot, melyek minden egyes jószágtestre nézve részletes képét adják ugy a birtoklási, mint a gazdasági viszonyoknak, a melyek kimerítő és részletes felvilágosítást nyújtsanak a vagyon álladékáról, berendezéséről, felszereléséről, kezelési módjáról általában a birtoklással összekötött jogok és terhekről, hogy az ily utón nyert kimutatásokkal szerzett adatokból az állam ingatlan birtokának törzskönyvét összeállíthassa. Az ilynemű törzskönyvek elkészítését a bizottság már azon szempontból is felette kívánatosnak tartván, hogy az államjavak bekövetkezhető eladása esetére, azok az egyes birtokrészek valódi értékének meghatározásánál megbízható alapul szolgálhassanak, a pénzügyminister képviselőjétől felvilágosítást kért az iránt, mennyire haladt elő ezen munkálat. Az e tekintetben nyert hivatalos kimutatásból a bizottság tudomást nyert arról, hogy a 49 igazgatóság közül 41 igazgatóság részéről a törzskönyvek előkészítéséhez szükséges részletes kimutatások és adatok már beérkeztek, azok beküldésével még hátralékban vannak a marmarosszigeti bányaigazgatóság, a gödöllői-, kolozsvári-, kulai-, temesvári-, ungvári, zombori és pécskai jószágigazgatóságok, melyek azonban azoknak gyors elkészítése és mielőbbi beküldése iránt megsürgettettek. A bizottság egyszersmind utasitandónak véli a vallás- és közoktatásügyi, valamint a földmivelésipar- és kereskedelmi ministereket is, hogy a tárczájuk kezelése alatt lévő birtokokra nézve hasonlóul