Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1050. Az állam és egyház közti viszony rendezése ügyében kiküldött bizottságnak jelentése, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyában
190 1050. SZÁM. 14. §. Tömeges áttéréseknél vagy a 9. §. értelmében uj egyház, avagy a jelen törvény értelmében vett uj hitfelekezct keletkezésénél a régi egyházból kilépő hívek, ha az összes —: legalább 18-ik életévüket betöltött egyházközségi tagok számának legalább egyharmadát képezik: az egyházközségi vagyonban a népesség arányában részesülnek, kivévén a templom épületet, a paplakot s azon vagyont, melyről kimutattatik, hogy nem az egyházközség tulajdona (p. o. patrónus által használatra adatott) vagy hogy kizárólag a régi egyházban maradt tagok vagyonából s munkájával szereztetett. Ha azonban az egész egyházközség hagyja el a régi egyházat: akkor a templom és paplak is őt illeti. Ha pedig a tagok 4 /,-,-öd része lép ki, akkor a templom és a paplak értéke is megosztandó, de a régi vallásban maradt kisebbségnek joga van a templomot s paplakot megtartani akként, hogy annak értékéből a kilépettek osztályrészét kifizeti. Ha továbbá az egyházközség összes tagjai elhagyván régi egyházukat, nem egy, hanem megoszolva, több hitfelekezet kebelébe lépnek: akkor, ha barátságos egyezségben nem állapothatnak meg, az osztozás a fentebbi elvek alapján történik s az egyházközség tulajdonát képezett templom és paplak is értékesitendő. / Áz alapítványokat illetőleg az alapító által kitűzött czél és tulajdonjog az áttérések eseteiben való osztozásoknál is tiszteletben tartandó. Az osztozások az áttérés megtörténtét követő hat hónap múlva eszközölhetők. 15. §. Addig is, mig a házassági jogviszonyokkal együtt az anyakönyvek vezetése is külön törvénynyel rendeztetni fog: az eddig törvényesen be nem vett vallásfelekezetek tagjaira, valamint az egyik hitfelekezethez sem tartozó egyénekre nézve az anyakönyvek vezetése iránt a vallásügyi minister, igazság-, bel- ós honvédelemügyi ministerekkel egyetértőleg rendeleti utón intézkedik. II. Isteni tisztelet és ünnepek. 16. §. Mindegyik hitfelekezet avagy egyház hivei isteni tiszteletüket s mindennemű vallási szertartásaikat akár egyénileg, akár gyülekezetben közösen szabadon gyakorolhatják: szertartásaik s isteni tiszteletük alakját és módját, úgyszintén ünnepnapjaikat önmaguk állapítják meg, illetőleg arra illetékes hatóságuk határozza azt meg; imaházakat s templomokat építhetnek s tarthatnak. Azonban mind a szertartásokat s isteni tiszteletet, mind az ünnepeket illetőleg a következők rendeltetnek: a) gyülekezetben gyakorlott isteni tisztelet csak nyilvános lehet; b) sem a szertartásokban, sem általában az isteni tiszteletben nem szabad oly cselekménynek foglaltatni, mely a közerkölcsiséget sérti, vagy a polgári törvényeknek akár tiltó akár parancsoló rendeletébe ütközik; c) Isteni tiszteleten tartott beszédekben avagy mondott nyilvános imákban nem szabad már szentesitett polgári törvények rendeleteit bírálni, ellenük nyilatkozni avagy irántuk való engedetlenségre izgatni; d) a polgári hatóság a közegészség vagy közbiztonság érdekéből ideiglenesen eltilthatja az isteni tiszteletre való összegyülekezést valamint a körmeneteket is.
