Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1050. Az állam és egyház közti viszony rendezése ügyében kiküldött bizottságnak jelentése, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyában

184 1050. SZÁM. A néhai báró Eötvös József vallás- és közoktatási minister által a vallás szabad gyakorlásáról 1869-ben előterjesztett törvényjavaslatban mind a vallásfelekezetek szabadsága (4. §.), mind az állán felügyeleti joga (5. §.) csak általánosságban van kimondva. Azonban, ha a törvény nem határozza meg részletesebben azon feltételeket, melyek alatt, s azon korlátokat, melyek között a hitfelekezetek szabadságukat élvezhetik és a melyek megtartására a kormánynak felügyelnie kell, akkor egyfelől a kormánynak nincs a felekezetekkel szemben kellő támpontja, melyre szükség esetén erélyes, de egyszersmind alkotmányos eljárását alapithatná: másfelől pedig az illető felekezetek nincsenek biztositva azon lehetőség ellen, hogy az államkormány esetleg önkényesen jár el irányukban. Ezen okoknál fogva a bizottság az általa benyújtott törvényjavaslatban az ellenőrzés és felügyelet azon módozatát ajánlja, a mely szerint bármely hitfelekezet minden előleges engedély vagy törvénybe beczikkelyezés nélkül a kormánynál való egyszerű bejelentéssel szabadon alakulhat, de a törvényben részletesen legyenek megállapítva azon feltételek, a melyek alatt a hazában létezhetik, valamint azon korlátok, a melyek között azontúl is egész egyházi életének mozognia lehet. Ha az illetők által a törvényből előre tudható ezen feltételeknek (akár uj alakulásnál, akár változásnál) elég van téve, a kormány tartozik elismerni a hitfelekezet törvényes létezését; az elismerést csak akkor tagadhatván meg, vagy kifogást csak akkor tehetvén, ha a törvény követelményét látja megsértve. Ez utóbbi esetben azonban, ha az illető felekezet hivei azon meggyőződésben vannak, hogy a törvény rendeleteinek eleget tettek, akkor a köztük és a kormány között lévő nézet-eltérés csak a törvény értelmezésével dönthető el, s ennélfogva a 10-ik §. értelmében a törvényhozás körébe tartozik. Hasonló indokokból vannak a javaslatban körvonalozva az egyházi élet azon mozzanatai is, melyekre az állam főfelügyeletének ki kell terjeszkedni. Némelyek nézete szerint a vallásszabadságról szóló törvényben a felekezetek egyházi életének gyakorlására semmi közelebbi feltételt, semmi tiltó vagy korlátozó rendeletet nem kellene mintegy praeventiv rendszabályul kijelölni, hanem miként állítólag az észak-amerikai egyesült államokban történik, egyszerűen ki kellene mondani, hogy a törvények sérelme nélkül szabadon alakulhat és működhetik bármely vallásfelekezet és ezután az állam csak esetről-esetre és utólagosan torolná meg a netalán elkövetett egyes törvénysértéseket. Azonban eltekintve attól, hogy az egyesült államoknak az egyházi viszonyokat illetőleg is mind történeti múltjuk, mind jelen állapotuk annyira eltérő a mieinktől, hogy a két állam között nem mutatható ki analógia elannyira, hogy ha mi intézkedéseinkben már most ugyanazon formákat alkalmaznánk, félő, hogy ez a gyakorlatban ellenkező eredményre vezetne itt, mint ott; de ettől eltekintve is meg kell jegyeznünk, hogy az egyesült államokban, ha nem is vallásügyi törvényekben, hanem egyéb törvényekben van intézkedés több oly idevonatkozó ügyekre, melyekről nekünk törvévényünk nem lévén, ezen javaslatban kell a vallásszabadsággal egyidejűleg intézkedni. Egyébiránt társadalmi életben és államban sem az egyesek, sem a bármiféle testületek, tehát a vallásfelekezeti testületek is egészen korlátlan szabadságot nem élvezhetnek. E tekintetben az elérhető czél és a fődolog- csak az, hogy először: e szabadság semmiben se korlátoztassék erősebben, mint a mennyire az állam biztonsága, a polgárok egyéb jogai és más vallásfelekezeteknek szintén biztosítandó szabadsága okvetlenül követelik ; másodszor az, hogy e korlátozás ne hatoljon be a hitnek, a vallási életnek belső körébe ; és végre harmadszor az, hogy ezen szükséges korlátozás törvényben állapíttassák meg, s ne bizassék p. o. a kormányoknak esetleg önkényéből gyakorolható tetszés szerinti eljárására.