Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1046. Törvényjavaslat a surány-nyitrai másodrendű vasut kiépitéséről
146 1046. SZÁM. behozataláig a fenálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül hódolni tartoznak. A mennyiben azonban a törvények és szabályok, valamint a jelen engedélyokmány batározmányai a pálya építésének tartama alatt az épitést, illetőleg a törvényhozás vagy a kormány által megváltoztatnának, s ezen változtatás folytán az engedélyesekre ujabb terhek háromolnának, azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesítés fog nyújtatni. 3. §. A pálya építése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készítendő s a Kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben ugy a tervek készítésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 3. §-ban érintett ministeri rendelet 6-ik §• határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fenállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyomváltozást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmányoknak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető, s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy nyomu sinuthoz és a kitéritőkhez, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó-jövedelem mértföldenként 100 ezer o. é. forintot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítése- és az üzleti berendezésre nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók : a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhoz (1.100). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb fél átmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszeiü (normál) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykép alkalmazandó, hogy a pálya korona szélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 3--3 méter legyen..
