Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1026. Lázár Ádám törvényjavaslata az 1868:LIV. törvényczikk 399. §. módositásáról

10 1026. ŐZÁM. Melléklet az 1026. számú irományhoz. Indokok. Miután a ptr. 395—398. §§-ai a birói foglalás alóli általános kivételekről szóknak, a 399. §. pedig csak feltételes esetekről intézkedik, még a 386. §. a közpénztárból felvehető pénzekről minden különbség és megszorítás nélkül rendelkezik; de az idézett szakaszokban sem nyugdijak, sem lakbérek, sem egyéb személyes járandóságok nem fordulnak elő, és igy ezek le- vagy le nem foglalhatása méltán kétség alá jöhet. Tekintve, hogy a közszolgálat érdeke követeli, hogy az illetők anyagi helyzetének biztosítása által függetlenségük, tekintélyük és szolgálatképességük lehetőleg megvédessék; tekintve, hogy az ilyen egyének adósságcsinálását rendesen azon hitel könnyiti, mely illetményeik lefoglalásával elérhető; tekintve, hogy az ily többnyire uzsorás üzelmek folytán bekövetkező bizalomhiány és erkölcsromlás miatt néha tán a megvesztegethetőség is múlhatatlanul elharapódzik, mi az államra, kormányra és kormányzottakra nézve egyiránt káros hatású lehet; tekintve, hogy ily váltságos, többnyire a terhes család fentartása és a sors csapásai által előidézett esetekben netán elbocsátandó, különben a legképesebb és legbecsületesebb egyének helyét nem oly könnyen pótolhatni ; tekintve, hogy nem annyira a közszolgálatbeliek képességéhez, mint inkább a túlságosan alkalmazottak számához arányítva mérettek ki a fizetések és egyéb járandóságok, melyek sokaknál még működési vagy drágasági pótlékkal sem egyenlíthetik ki, főleg a jelen drága életviszonyok között a rendes szükségletet; tekintve végre más államok gyakorlati tapasztalatait, hol a közalkalmazásban lévők vagy közmegbizhatás alapján működők illetményei vagy épen nem vagy csak épen bizonyos kivételes esetekben foglalhatók le, míg hazánkban a törvényhozás az ilyenekről gondoskodni, inkább ugy látszik, álszeméremérzetből elmulasztotta; mindezeknél fogva az idézett törvényczikk módosítása közkormányzatunk érdekében sürgős szükségnek tűnvén fel, annak elfogadását az igazság és méltányosság egyiránt ajánlják. Budapest, 1875. ápril hó 24-én. Beadja: Lázár Ádám s. k, Maros-Yásárhely országgyűlési képviselője.