Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

82 943. SZÁM. szerűen csak a hagyatéki vagyonok zár alá vétele és az elkülönzésnek a telekkönyvben való feljegy­zése által eszközölhető. Minthogy azonban ezen elkülönzés az örökös rendelkezési jogát korlátozza, annak kérelme­zését rövid — az örökhagyó halálától számított fél évi határidőhez kellé kötni, ebből folyólag pedig megengedni a hitelezőnek, hogy elkülönzest kérhessen akkor is, ha követelése még le nem járt A kitűzött határidő rövidsége ellen aggály annál kevésbé foroghat fenn, mivel azon hitelező, a ki saját érdekének megvédésére elegendő gondot fordit, fél év alatt adósának halálát bizonyára meg fogja tudni, mivel az adósságok visszafizetése, vagy a kamat fizetése rendesen fél évnél hosszabb időre nem tűzetik, — a hosszabb időre szóló hitelezések pedig rendszerint biztosítás mellett szoktak történni. Egyszersmind, hogy az örökös méltatlan korlátozástól mentesittessék, be kellé venni a törvényjavas­latba azon megszorítást, hogy elkülönzest a hitelező csak akkor kérhet, ha követelése teljes bizony­erejű magán- vagy közokirattal van igazolva; a hagyományos pedig csak azon esetben, ha igénye a törvény előírta külkellékekkel biró végrendeleten vagy örökszerződésen alapul. Azon további korláto­zás, hogy azon hitelező és hagyományos, ki az örököst személyes adósául elfogadta, az elkülönzest nem kérheti, a dolog természetén alapul, mert ez esetben az örökös közt egyfelől és a hitelező s hagyományos között másfelől uj jogviszony keletkezik. Az elkülönzés kérelmezésének feltételéül a ve­szély igazolását megállapítani azért nem lehetett, mert a tapasztalás izonyitja, hogy a jóhiszemű hi­telező nem képes a veszélyt igazolni, vagy ha képes, akkor már a veszély oly mérvet öltött, hogy az elkülönzés és ezzel kapcsolatos zái'lat többé nem segítene. E helyett a 48. §. intézkedése volt in­kább felveendő, mely szerint, ha az örökös vagy hagyatéki gondnok az elkülönzest kérő követelésé­nek ellentmond, az elkülönzés igazolása iránti kereset 15 nap alatt megindítandó, mert ellen esetben az elkülönzés feloldatik. — Miután a határidő rövid, s miután a perindítás költségekkel jár, alig le­het félni, hogy az elkülönzés kérelmezésével visszaélés fogna történni, mit még inkább biztosit ugyan­ezen szakasz utópontjának azon intézkedése, hogy az elkülönzest tudva alaptalan követelésért szorgal­mazó hitelező a következményekért felelős. Az igazolási kereset a perrendtartás szabályai szerint illetékes bíróság előtt indítandó, mert nincs ok, a mely a perrendtartás szabályaitól való eltérést igazolná, Az elkülönzésnek nem az lévén a czélja, hogy ez által az örökhagyó hitelezői közül néme­lyek a többiek felett magoknak előnyt szerezhessenek, hanem hogy az Örökhagyó hitelezői és hagyomá­nyosok együttesen az örökös és az örökös hitelezői ellenében nyerjenek biztosítást, a 49. §-ban ki kellett mondani, hogy az elkülönzés az azt kérőnek zálogjogot nem ad, s részökre a többi hasonköve­teléssel bírók ellenében előjogot nem biztosit. Az elkülönzés által eléretni óhajtott czél nem kivánja, hogy ezen kedvezmény igénybevétele esetében az örökösödési bizonyítvány kiadása, és az örökhagyó telekkönyvileg bejegyzett jogainak átírása elodáztassék; sőt az elkülönzés telekkönyvi feljegyzését sem hivatalból rendeli el az 50. §., mire nézve elegendő azon okokra hivatkozni, melyek a 25. §. indokolására felhozattak. Ha azon czél eléretett, mely az elkülönzés által biztosítandó volt, akkor az örökös szabad rendelkezési jogába tovább korlátolható nem lévén, fel kell oldani az elkülönzest s ki kell törölni az e tárgybeli telekkönyvi feljegyzést. A törvényjavaslat 51. §-a az elkülönzest, kérők követelései kielégí­tésének vagy biztosításának esetében ezen indokból rendeli az elkülönzés feloldását, a 48. §. intézke­désének természetes folyományául pedig azt is megállapítja, hogy feloldandó a zárlat, ha a kereset a kiszabott határidő alatt meg nem indíttatott avagy a megindított kereset jogerejüleg elutasittatott. Természetesen nem lehete itt az örökhagyó összes hitelezőinek és az összes hagyományosoknak követe­lését figyelembe venni, hanem csak azokét, a kik az elkülönzés kedvezményét igénybe vették; mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom