Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

76 943. SZÁM. legyen. Hogy a felfüggesztő feltétel s kezdeti időpontból függővé tett hagyomány ezen négy havi lejárat után sem követelhető addig, mig a feltétel be nem állott s az időpont el nem érkezett, az a dolog természetéből önkényt folyik. A hagyományi bizonyítvány kieszközlésének feltétele pedig azért szükséges, mert a per birája csak igy lesz képes megbírálni azt, hogy a hagyományra vonatkozó végrendelet érvénye vita tárgyát nem képezi s éhez képest a hagyományos keresetre nem időelőtti. Ha az örökös az örökséget feltételesen fogadta el, a hagyományosnak a leltározás befejezését és eredményét be kell várni; mert ha a hagyaték az örökhagyó tartozásainak és a hagyományoknak fedezésére nem elégséges, akkor természetesen előbb a hagyatéki tartozások fedezendök és a hagyományok kielégítése csak azután történhetik meg. Minthogy pedig a leltározás befejezése előtt a hagyatéki vagyonok pontosan meg nem határozhatók, törvényerőre kellé emelni, hogy a kedvezményes örököstől vagy a hagyatékból a hagyományos a hagyomány kielégittetését a lejárati határidő elteltével is csak a leltározás befejezése után és csak anuyiban követelhesse, a mennyiben a hagyatéki érték az örökhagyó tartozásain felül a hagyományokat is fedezi. A 32. §. azon utópontja, mely a késedelem következményeire, a költségek megtérítésére és a terhek viselésére nézve a kötelmi jogszabályait rendeli alkalmazandóknak, a hagyományos és az örökös vagy a hagyomány teljesítésével terhelt közötti jogviszony minőségében találja magyarázatát. A hagyományos, ki az örökhagyónak nem általános jogutódja, enuek kötelezettségeiért nem felelős, de ha az örökös azon hiszemben, hogy a hagyaték értéke az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosok követeléseit teljesen fedezi, kielégíti a hagyományokat, s ha később kitűnik, hogy fenmaradtak az örökhagyónak oly tartozásai, melyek sem a hagyatékból, sem az örököstől kielégítést nem nyerhetnek, a hagyományos a megkapott hagyomány értékeik, több ily hagyományos pedig aránylag tartozik a fedezetlen maradt követe'ést kielégíteni; mert az örökhagyó hagyomány alakjában is csak vagyonának tartozásain felül lévő többletéről rendelkezhetvén, ha hitelezőinek és a hagyományosoknak érdeke jő ellentétbe, minden esetben az örökhagyó életében jogot szerzett hitelezők joga erősebb, mint azon hagyományosoké, kik az örökhagyónak egyoldalulag nyilvánított akarata alapján csupán előnyt nyernek. — Az e tárgybeli jogosítvány érvényesítésére előszabott rövid elévülési határidő abban találja alapját, hogy az örökhagyó jogviszonyait nem ismerő s a hagyományhoz jó hiszemüen jutott hagyományos az örökhagyó azon hitelezőjével szemben, a ki saját követelésének érvényesítésénél késedelmet tanasit, sokáig kötelezettségben ne álljon. Ha az örökhagyó adósságainak kifizetése után fenmaradandó hagyatéki maradványtól valamennyi hagyomány teljesen ki nem elégíthető, akkor — mert a hagyományosokat esetleg egymás között elsőség is illetheti s a közöttük fenforgó jogkérdések megegyezés esetén kivül csakis a bíróság által dönthetők el, az örököst és a hagyatéki gondnokot nem lehet oda utalni, hogy a részletes kielégítést ő teljesítse, hanem feljogosítandó az örökös, hogy a hagyományok kielégítését mindaddig elhalaszsza, mig a felosztás mikéntje egyezséggel vagy birói határozattal el nem döntetett. És mert az örökös nem kötelezhető arra, hogy a hagyományosokat illető hagyatékmaradványt kezelje, feljogosítani kellé őt, hogy e maradványt a hagyatéki bíróságnál letéteményezze s viszont, hogy a hagyományosok kielégítési alapja a vitakérdés eldöntéséig minden eshetőség ellen biztosítva legyen, kötelezendő az örökös, hogy a letéteményezést teljesítse, mihelyt ezt a hagyományosok valamelyike kívánja. A 35—40. §§-hoz. Az első czim első fejezete meghatározza azon módot, miként veheti az örökös a megnyílt örökséget birtokába. Ha az örökjog vita tárgyát nem képezi, az örökös az örökséget szóbeli vagy írásbeli nyilatkozat nélkül önhatalmúlag birtokába veheti; de jogositva van az örökség elfogadása iránt szóval vagy Írásban, feltétlenül vagy feltételesen nyilatkozni,