Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

70 943. SZÁM. létől s tényleges birlalásától el nem zárhatók, már pedig, ha még oly rövid ideig tart is ezen tényleges állapot, bizonyára elegendő lesz arra, hogy azon örökös, a ki örököstársait vagy a hagyatéki hitelezőket kijátszani akarja, ezen akaratának érvényt is szerezzen. A tapasztelí3 meggyőzhetett mindenkit arról, hogy a hivatalos beavatkozás rendszere mellett is a haláleset felvétele, mely a hagyatéki vagyonoknak csak nagyjából való megemlitését tartalmazza, hetekig, hónapokig húzódik ; a leltározás pedig, melyet, ha csak jelenlévő nagykorú örökösök vannak, csupán feltételes örökösi nyilatkozat adása után lehet eszközölni, még tovább késik. Ne ringassuk tehát a hitelezőket és az örököstársakat azon hiu reményben, hogy a hivatalos beavatkozás rendszere mellett az ő érdekeik megvédéséről az állam elegendően gondoskodik, hanem alkossunk oly törvényt, mely míg egyrészt azon nem ritka esetekben, a midőn sem hitelező, sem ellenérdekű örökösi igénylő nincsen, a bíróságnak kutató beavatkozását és czélnélküli gyámkodását kizárja, addig másrészt az érdekletteknek módot nyújt, saját jogaik megvédéséről gyorsabban és biztosabban gondoskodni, mint a hivatalos beavatkozás által történnék. A törvényjavaslat azon intézkedése, mely az örökösödési igénynyel biroknak és hitelezőknek jogot ad a hagyaték leltározását, ideiglenes zár alá vételét, lepecsételését, esetleg pedig rendes hagyatéki zárlatot is szorgalmazni, továbbá a leltár jogkedvezménye igénybevételének bizonyos határidőre való korlátozása, végre .azon intézkedések, hogy azon örökös, a ki a hagyatéki érték egy részét a leltározás alul eltitkolás vagy elrejtés által elvonja, úgyszintén azon örökös, ki a zár alá vett vagy vita tárgyát képező örökséget önhatalmúlag elfoglalja, a leltár jogkedvezményét elveszti (jelen törvényjavaslat 39, 40. §§.) mindezen intézkedések bizonyára jobban biztosítják a hitelezőket, hagyományosokat és az örökösödési igénynyel birókat, mint a hivatalbóli beavatkozás rendszere, mely mellett, mig az érdeklettek a bírósági beavatkozás eredményébe bízva, tétlenül maradnak, a tettleges birtokba lépő örökös a hivatalos beavatkozás megtörténtéig, sőt ennek megtörténtekor is a tényállást nem ismerő hivatalos közeg félrevezetésével könnyű szerrel követheti el azon jogtalanságokat, melyeket épen a hivatalos beavatkozással s az ezen után előállított egy könnyen meg nem támadható hivatalos adatokkal fedez. A törvényjavaslat a birtokba lépő örökös szabad rendelkezési jogát nem korlátolja. Nem állit fel oly rendszabályt, melynél fogva a birtokba lépő örökös bizonyos időn belül csak a hagyatéki követelések behajtására és az cl nem tartható ingóságok eladására lenne jogosítva és teljes szabad rendelkezési jogot csak bizonyos idő lejárta múlva nyerne még azon esetben is, ha azon idő alatt senki zárlatot nem eszközölt ki. Ily rendelkezés illusoriussá tenné azon jogot, melyet a 21. §. ad, a legtöbb esetben nem szükséges; s azon esetekben, a melyekben ezen rendelkezést az örököstársak, hagyományosok vagy hitelezők érdeke 1 ivánatossá tenné, ezeknek a törvény módot nyújt igényeik biztosításáról gondoskodni; ily kivételes esetek miatt tehát az örökös rendelkezési jogát korlátolni annál kevésbé szükséges, mivel a törvényjavaslat 21. §. az örökség önhatalmú birtokbavételét csak akkor engedi meg, ha az örökjog nem vitás ; ha az örökjog vita tágyát képezi, az önhatalmú birtokbalépés nincs megengedve, következve a törvény rendelete ellenére birtokba lépő örökös szabad rendelkezési joggal sem bir. Ha az örökjog azért nem képezi vita tárgyát, mivel távollét miatt a törvényes örökös ellenében a végrendeleti örökösnek, vagy megfordítva a végrendeleti örökös ellenében a törvényes örökösnek még nem volt ideje ellentétes igényével fellépni, ezen esetre a törvényjavaslat 90. §-nak rendelkezése elegendő ; mert e szakasz szerint a hagyatéki vagyonokat csak az örökhagyó hátrahagyott házastársának, gyermekeinek, ilyenek nem létében a legközelebbi rokonoknak kezelése alatt lehet hagyni, minden más esetben zár alá vételnek van helye, zárlat esetében pedig magában érthető, hogy senki önhatalmúlag az örökséget birtokába nem veheti Ha már most a hagj^atéki vagyonok a hátrahagyott házastárs vagy gyermekek, avagy ilyenek nem létében a legközelebi rokonok birtokában hagyatnak, csak oly távollévő végrendeleti örökös érdekeinek megóvásáról lehet szó, a ki az örökhagyónak sem