Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról
943. SZÁM. 53 144. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg. Budapesten, 1875. év január hó 14-én. Dr. Pauler Tivadar s. k. Melléklet a 943. számú irományhoz. Indokolás az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról készített törvényjavaslathoz. Bevezetés. Az 1868: LIV. töryényczikk módosítása tárgyában beadott törvényjavaslat az örökösödési eljárásról szóló kilenczedik czim VII. fejezetét (polgári törvénykezési^rendtartás 559.-594. §§.) teljesen mellőzte; de csak a mint ez ama törvényjavaslat indokolásában felhozatott — azon okból, mivel szükségesnek mutatkozott: az örökösödési eljárást külön törvény által szabályozni. Azon okok, melyek a külön törvény alkotásának szükségét meggyőzőleg kimutatják, a következő két fő okban pontosulnak össze : 1-ször. Az 1868: LIV. törvényczikknek épen az örökösödési eljárásról szóló fejezete az, melynek teljes átdolgozását az elmélet és gyakorlat majdnem egyhangúlag sürgette, s azon vezér elvek, melyek az 1868: LIV. t.-cz. javítására indítanak, a teljes átdolgozást sürgetőn parancsolják. A teljesen átdolgozott örökösödési eljárási szabályok azonban helyt nem foglalhatnak oly törvényjavaslatban, mely vezérelveihez képest csak az 1868: LIV. t.-cz. kirívó hiányainak javítására szorítkozott. Az örökösödési eljárás jogi természeténél fogva lényegesen különbözik a perbeli eljárástól; az azt szabályozó törvény tehát nem illik oly törvénybe, mely kiválólag a perbeli eljárást szabályozza; s ha annak szüksége félreismerhetlen, hogy az örökösödési eljárásról uj kimerítő s a tudomány, színvonalán álló törvény készíttessék, ez csak önálló törvény lehet és terjedelménél fogva sem képezheti kiegészítő részét oly törvénynek, mely egyedül a polgári törvénykezési rendtartásnak kirívó hiányait kívánja javítani. 2-szor. Tökéletes örökösödési eljárási szabályokat csak ugy lehetséges fölállítani, ha ezen szabályok az anyagi jognak az örökség birtokbavételét szabályozó rendeleteihez alkalmazkodnak; már pedig a magyar birodalom területén az örökség birtokbavételét az anyagi jog különbözően szabályozza. A Királyhágón túli részekben és a mai polgárosított határőrvidéken az osztrák polgári törvénykönyv 797.—824. §§-ban foglalt rendeletek az örökség birtokbavételét kimerítően szabályozzák; míg ellenben Magyarország többi részeiben a magyar magánjog szabályai -íz örökség birtokbavételét, s az azzal kapcsolatos jogviszonyokat rendszeresen és kimerítően nem szabályozzák, sőt a magyar jog szabályai sok tekintetben ellenkeznek az osztrák polgári törvénykönyv 797.—824. §§-ban foglalt rendeletekkel, s ugy az osztrák mint a magyar jog némely szabványai a jogtudomány mai állásáttekintve,