Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-1009. Tisza Kálmán belügyminister javaslata a tébolydai rendszerek tanulmányozása tárgyában

374 1009. SZÁM. vános tébolyda létezik, melyek közül a brünni, gráczi, halli s a Prága melletti úgynevezett — Slup fiók-tébolydában a területhez mért földmivelés is űzetik. — Belgiumban 37, Dániában 7, Francziaországban 52, Hollandiában 18, Németországban 74, Svédhonban és Norvégiában 17, Svájczban 19 nagyobbszerü nyilvános zárt tébolyda van. — Ezenkívül még a fentebb elősorolt államok, p. o. Angol-, Franczia-, Németország stb. számos magán-tébolydával is bírnak, melyek legtöbbnyire zárt jellegűek. A cottages-rendszert illetőleg megjegyzi a bizottmány, hogy e téren csupán Angolhonnak némely grófságában létező p. o. az essexi, Lancaster, prestwichi, sussexi, surreyi stb. intézet, továbbá a francziaországi merevillei, vauvesi (dr. Falrét tulajdona), úgyszintén Németországban néhány magán intézet bir bővebb tapasztalattal. Ezen rendszer különös gyógyelőnyt nem nyújt és e mellett még aránylag költséges is, a miért is az irányban bővebb kísérletek más államokban teljesen mellőztettek. A telepitvényi rendszer Francziaországnak három, Németországnak pedig négy különböző vidékén van alkalmazásban ; és pedig : Az első legnagyobb telepitvény az úgynevezett Fitz Jamesi Francziaországban Oise megyében Clermont város mellett dr. Labitte fivérek tulajdona; megnyílt 1847-ik évben; 225 hektárnyi területtel bir, melyen átlagosan 150 férfi, 120 nő-beteg van elhelyezve, az állam által naponta fejenként fizetett egy franknyi dijért. Ugyancsak nevezett vállalkozók tulajdonátképezi az ide nem távol fekvő Villers 200 hectarnyi területtel, melyen átlagosan szintén 100 férfi beteg van elhelyezve. A betegek legnagyobb része a végzett munka után, vagy ennek hiányában és rósz idő alkalmával a Clermont város mellett fekvő s a mezei birtokhoz mintegy fél óra járásnyira eső központi zárt intézetbe vonul és csak csekélyebb része tanyász a major egyes épületeiben, istállóiban a gondozása alá bizott állata körében. A nőnemű betegek pedig, az úgynevezett Beerel telepen, a férfi betegektől teljesen elkülönitve s a zárt intézetnek minden jellegével biró helyiségekben tartózkodik, kiknek egy része kisegitőképen alkalmaztatik a gazdászat némely teendőinél, p. o. kapálás, gyűjtés, aratásnál sat, de a munkának bevégezte után ezen betegek is a fennevezett helyiségbe vonulnak, hol egyszersmind élelmezésük is történik. A második ilynemű telepitvény Paris közelében van, az úgynevezett „Ville-Evrard." — Megnyílt 1868. évben 300 hectarnyi területtel bir és 600 mindkét nemű betegek felvételére van felszerelve. Ezen intézmény azonban tisztán telepitvénynek nem mondható, mivel részben zárt, részben cottages, és csak részben képez telepitvényt 150 — 200 munkaképes beteggel. — Ezen birtok a hozzátartozó épületekkel, együtt, mintegy 4,000.000 francnyi befektetést vett igénybe. Az évi ellátási átlag, férfiaknál 726 franc 35 centimé, nőknél 679 francot tészen. Ezen telepitvény évi tiszta jövedelme 1868-ik évben 30.000 frankra rúgott. A harmadik, úgynevezett vauclusei telep'itvény szintén Paris szomszédságában van, mintegy 150 hektárnyi területtel bir, és 80 mindkét nemű betegek felvételére van berendezve. — Megnyílt 1869-ik évben, és benépesítése a párisi tébolydákból történik. Költsége és jövedelme az előbb emiitett telepitvényével megegyez. A negyedik telepitvény Hannoverában Hildesheimváros szomszédságában, Einum falu határán van. Megnyílt 1864-ik évben, mintegy 30 holdnyi területtel bir, és 35 — 40 férfi beteg befogadására van szánva, kiknek élelmezése ujabb időben a központi intézetből történik. Az ötödik telepitvény, az úgynevezett capellendorfi, a jenai és blankenheimi tébolydák szomszédságában van. — Megnyílt 1865. évben 28 férfi és 3 nőbeteggel. A hatodik telepitvény a berndorfi Coblenz város szomszédságában, dr. Erlenmayer tulajdona; 1866. évben nyilt meg, 25—30 beteggel mindkét nemből. Ezen telepitvény többnyire a jobb