Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-993. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a gyalui koronai uradalom visszaváltása iránt a zálogbirtokosokkal kötött egyezségről szóló, 473/1874. számmal jegyzett törvényjavaslat és az ezen egyezség jóváhagyása ellen beadott óvás megszüntetéséről szóló 667/1874. sámmal jegyzett előterjesztés tárgyában
,346 993. SZÁM. 993. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a gyalui koronái uradalom visszaváltása iránt a zálogbirtokosokkal kötött egyezségről szóló, -gi-,számmal jegyzett törvényjavaslat és az ezen egyezség jóváhagyása ellen beadott óvás megszüntetéséről szóló -^-számmal jegyzett előterjesztés tárgyában. A pénzügyminister a 473. számú törvényjavaslattal azon egyezség jóváhagyását czélozza, a mely egyfelől a magyar kir. kincstár mint zálog tulajdonos, másfelől gróf Bánffy György és gróf Eszterházy Jánosné, született gróf Bánffy Ágnes örököseinek és jogutódainak meghatalmazottja gróf Eszterházy István és Simon Elek ügyvéd között, a gyalui koronái uradalomra vonatkozólag, múlt 1873. évi augusztus 12-én létrejött. A gyalui koronái uradalom a múlt században 1778. évi szeptember 16-án kelt inscriptionalis okmány erejével, gróf Bánffy Györgynek és nővérének gróf Bánffy Ágnesnek gróf Eszterházy Jánosnénak 99 évre vagyis 1877. évi auguszt. 22-ig 98.606 ezüst-forintért és 2OV4 krért zálogosittatott el. Az uradalom visszaváltása, a ministeri indokolás szerint, a kir. kincstárra nézve kiváló fontossággal bir, a mennyiben a zálogjavakkal szomszédos és 41.000 holdra terjedő magurai kincstári erdők termése csak akkor lesz értékesithető, ha lehetővé válik a fausztatás, mit a zálogbirtokosok, jogérvényes birói ítélet alapján eddigelé megakadályoztak. Per utján a visszaváltás csak a zálogváltási idő leteltével, csak évek folytán, csak a zálogösszeg visszafizetése, s a befektetett javitmányok biróilag megállapított becsértékének lefizetése után remélhető. Ezen esélyekkel szemben Szlávy József volt pénzügyminister múlt 1874. évi február 12-én kelt indokolásában az államra nézve előnyösebbnek tartja azon mogoldást, mely az egyezségben körülírva van t. i. a kincstár teljes tulajdonosi birtokába átadják és visszabocsátják a zálogbirtokosok mindazon birtok és havas részeket, melyek a Hideg-Szamos és Hév-Szamos folyók mentén feküsznek, s a kincstári havasokig terjednek, és pedig: a gróf Bánffy Ágnes örökösei 11.611 h. 10O 0 területet, a gróf Bánffy György örökösei és jogutódai .......... 16.836 h. 1.389[J 0 területet, kinyitják a zálogbirtokosok a vizjogot nemcsak annyiban, hogy a kir. kincstár az átveendő erdőkből, hanem az azokon felül fekvő kincstári havasokból is a fausztatást szabadon gyakorolhatja. Ugyanazért lemondanak a vizi jognak a két család részére jogérvényes birói Ítélet által biztosított kizárólagos használatáról.
