Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-984. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1869. évi állami-zárszámadás megvizsgálása tárgyában

318 984. SZÁM. rovatokba be nem osztható kiadásokból erednek és nagyobbrészt saját bevé­telek által fedezve vannak, a bizottság azokra a felmentés megadását javasolja. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium rendkívüli kiadá­sai között a távirda-intézetnél uj vonalak és hivatalok felállításánál előállott . 2.473 frt 1 kr. tulki adásra, valamint a kelet-ázsiai expeditió költségeinél előforduló . . . 24.327 frt 45V 2 kr tulkiadásra, mely az 1868. évi e czimü 25,596 frt 31V2 krban fedezetét leli, a bizottság mind kettőre a felmentés megadását javasolja. 0 felsége keleti utjának költségeinél felmerülő . . . . • 27.905 frt tulkiadás csak látszólagos, minthogy az 1869. évi XXIV. törvényczikk által ezüstben megszavazott 150,050 írtból ezüstben csak 19,200 frt fizettetett, az ezen értékben fenmaradó tartozás pedig bankértékben fizettetett le, a tulkölt­ség tehát az ezen összeg után számított árfolyam-különbségből áll ; miért is arra a felmentés megadása teljesen indokolt. A vasúti kamatbiztositási alap 1,284.080 frt kiadásai, mint önálló alapköltsége, saját bevételei által fedeztetik, s igy arra a felmentés megadását javasolja a bizottság. Koronázási költség czimen előforduló . . . . . . 8.729 frt Útiköltség illeti ő felsége személye körüli ministeriumnak számadás terhe alatt rendelkezésére bocsátott összeget, mely az utólagosan előterjesztett számadá­sok alapján 1869. évben került véglegesen kiadásba, továbbá a koronázás előtti törvényczikkelyek kiállítói számára engedélyezett díjazást, végre egy cse­kély kamatösszeget foglal magában. A bizottság a fenti indokokból a felmentést e költségekre megadatni javasolja. Végre a rév- és tengerészeti kiadásokra fordított 63.475 frtra tekintve, hogy a tengerészeti igazgatás iránti tárgyalások be nem fejeztethetvén, ezen kiadások fedezésére biztos előirányzat nem tétet­hetett, a bizottság a felmentést megadatni véleményezi. A zárszámadási bizottság az egyes ministerek képviselőitől nyert felvilágosítások és az elő­mutatott ügyiratokból merített tapasztalok nyomán a fentebbiekben kimeritőleg előadta az 1869. évi állami zárszámadásban felmerülő tülköltségek indokolására felhozható okok és körülményeket. Ezek után a bizottság kebelében beható tanácskozás tárgyát képezte azon kérdésnek eldön­tése : vájjon az 1848: IV. törvényczikk 6-ik §-a, mely az állami számadásoknak országgyűlési határo­zattal való elintézéséről szól, ezen elintézésnek módját országos határozattal vagy törvény által ki­vánja-e eléretni. Mert mig tagadhatatlan az, hogy a törvény által megszavazott költségvetés egyes tételeinél' a nyert hitelnek áthágása, csak is egy más törvényben nyerhet jóváhagyását, ugy másrészről az idézett 1848. évi IV. törvényczikk 6. §. az állami számadásoknak törvényhozási elintézését határozatokkal rendeli eszközlendőnek, és az országgyűlés is a közelebbi múltban e tekintetben ezen eljárást követte, midőn a ministeriumnak 1867. és 1868. évi pénzügyi kezelésére 1870. évi ápril l-jén 1707. szám alatti határozatával adta meg a felmentést, melyhez az évi ápril 26-án tartott ülésében a főrendiház is hozzájárulván, a törvényhozás mindkét házának határozatává emeltetett. A zárszámadási bizottság tehát azon véleményt terjeszti a t. képviselőház elé, hogy a minis­teriumnak az 1869. évi pénzügyi kezelésre a jóváhagyás és az abban foglalt tulkiadásokra a felmentés

Next

/
Oldalképek
Tartalom