Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-984. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1869. évi állami-zárszámadás megvizsgálása tárgyában
314 984. SZÁM. említendő, miszerint az egyenes adóknál ezen túlkiadás nagyrészt az erélyes behajtásnak, másrészt annak következése, hogy az előirányzatban Horvátországot illetőleg a kivetési költségekre mi sem lett felvéve, holott az ebbeli szükséglet 20.288 frt 83 kr a beszedésnél pedig 58.914 frt 16V 2 krt tett. A fogyasztási adóknál a több kiadás abból származik, hogy a bor- és husadónál elért kedvezőbb bevételi eredmény 47.254 írttal magasabb beszedési dijak fizetésének szükségét szülte. A mi túlkiadás a fogyasztási adóknál ezen felül mutatkozik, az az irodai és kezelési költségeknél, valamint a hivatalos helyiségekhez szükséges bútorok beszerzése vagy javítása, végre a különféle kiadásoknál és hiánylatok visszatérítésénél a szükséglet bizonytalansága folytán keletkezeti. A bizottság ez indokok alapján ezen túlkiadást igazoltnak tartván, arra a felmentésnek megadását hozza javaslatba. A sójövedék költségeinél a zárszámadási 2,825.470 frt 89 1 / 2 kr > és a számvevőszék által helyesbített 2,824.033 „ 73 1 / 2 » előirás közt 1.437 „ 16 „ különbség van, mely onnan ered, hogy a számvevőszék a III. füzet 18—19. lapoldalain 14. tétel alatt előforduló uj építkezési kiadást jelentésének 16. lapoldalán felhozott okból a költségek sorából kihagyta, és mint vagyongyarapodást mutatta ki. E czimnél a hitel túlhaladás 120.633 frt 73Va krt tesz, mely kiválólag a kezelési és sótermelési költségeknél fordul elő; a kezelési kiadásoknál az igazgatási hányadnál észlelhető, a termelési költségek szaporodását illetőleg felemlítendő, hogy a sótermelés 359.469 mázsával több volt, mint a költségvetésben terveztetett és a nagyobb termelésnek szükségkép nagyobb kiadást kellett eredményezni. Ezen okokból a bizottság véleménye szerint ezen túlkiadásra a felmentés megadandó. Az államvagy ónnál a túlköltség az állami számvevőszék jelentésének 10-ik lapján emiitett 7,725.107 frt 9 krajczárnyi átfutó kiadás levonása után 3,761.232 frt 2± l /% krt tesz, melynek indokolására szükséges megemlíteni azt, hogy annak jelentékeny része az üzemi anyagok és czikkek értékének, vagyis az úgynevezett nem készpénzbeli kezelésnek a számadásokban történt keresztülvezetéséből ered, minek folytán a megfelelő összegek ugy a kiadásban, valamint a bevételben hason magasságban előfordulnak. Tekintve azonban, hogy ezen tételek a költségvetés fedezete és szükségletei közt fel nem vétettek, de különben is átfutó természetüknél fogva a számadásban kiegvenlittetnek, mely okból sem a vagyonra, sem pedig a pénztárra hatást nem gyakorolnak, azon czélból tehát, hogy a zárszámadási eredmények egyenlő alapon álljanak a költségvetési törvényben felvett összegekkel, szükséges a nem készpénzkezelést a fentebbi túlköltségből levonni. Az elő nem irányzott és hasonló magasságú bevételekkel ellensúlyozott keresztülvezetések a következők: a fémbányáknál . . 1,372.154 frt 7 1 / 2 kr, a vasműveknél 1,170.968 „ 92V2 » a bányaerdőknél 1,039.521 „ Ql 1 /^ » együtt 3,582.644 frt 61V 2 kr, mely összeget összehasonlítva a fentebbi túlköltséggel . . 3,761.232 „ 24!^ krral, mutatkozik valóságos túlköltség 178.587 frt 63 kr Ezen túlköltség, tekintve azon körülményre, hogy az állam vagyonnál a rovatok közti átruházás meg volt engedve, következőleg állt elő:
