Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-984. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1869. évi állami-zárszámadás megvizsgálása tárgyában
984. SZÁM. 311 Királybér hátralék czimen előforduló tételre nézve, ki nem kerülte a zárszámadási bizottság figyelmét az, hogy noha e czimen 10.106 frt cselekvő hátralék a múlt évről áthozatott, és 17.000 frt ez évre az előirányzatba felvéve lett, ebből sem előírásba véve, sem befizetve mi sem lett. Ezen körülményre nézve a bizottság azon felvilágosítást nyerte: hogy e czimen hibásan lett 17.000 frt az előirányzatba felvéve, miután ezen adónem eltöröltetvén, és az ebből származó hátralékok is már 1863. és 1865. években legfelsőbb kegyelmi tény által elengedtetvén, 1869. év elején e czimen csak a cselekvő hátralékul felvett s Pozsega város tartozását képező 10.106 frt 30 l / 2 kr állott még fent és ez is a nevezett városnak 1872-ik évben legfelsőbb helyről a fentebbi legfelsőbb intézkedésnek indokai alapján elengedtetvén, tartozás lenni megszűnt. A lottó-jövedéknél felmerült 64.938 frt 44 1 / 2 kr kevesebb bevétel a játékbetétei éknek tapasztalt csökkenése által idéztetett elő. A dijak és jogilletékek bevételénél feltűnt a bizottságnak, hogy ezen adónem hátralékai a helyett, hogy évről évre akasztatnának, az ellenkező eredményt tüntetik fel, s jelesül e hátralékok 1869. évben 917.498 frt 29V2 kr szaporodást mutatnak ki. Ezen adónemnek felületes és néíia túlbuzgóságból eredő helytelen kivetésénél követett eljárást a bizottság már ezúttal kiemelvén, ez iránti nézeteit az 1870. évi zárszámadásról beterjeszteudő jelentésében fogja a t. háznak előadni, mikor alkalma lesz véleményét nyilvánítani az állami számvevőszéknek az összes államháztartás iránt beterjesztett jelentésére. üt és hidvámnál a 2.844 frt ^7 í / 2 kr, kedvezőtlenebb előírási járandóság annak tulajdonítandó, hogy a vámiiletékek és béremelések nem a reménylett magasságban fordultak elő. Az államépületek'nél az előírás ........ 1.977 frt 68 kr kedvezőtlenebb, a ház és haszonbérek csökkenése miatt, részben az épületek egyes részeinek a kincstár czéljaira lett használatba vétele következtében. Az államnyomdánál az előírás . . . . . . . . 15.058 frt 14 krral kedvezőtlenebb, mivel a nyomda berendezve nem lévén, a kőnyomdai és kötési munkákra előirányzott 15.200 írtból csak 154 frt 36 kr lett valósítva. A szállományok cziménél az előirányzatnál . . . . . 4.018 frt 7 kr kedvezőtlenebb eredménynek okául felemlítendő, hogy a hagyatékok és szállományokból kevesebb folyt be: —• az időközi jövedelmekből pedig egy jelentékenyebb összeg', nevezetesen . . . . . . . . . . . . 14.150 frt I5V2 kr még 1866. évben kiadott rendelet folytán leíratott. Az ingó államvagyon czimen a pénzügyministeri zárszámadás 662. és 663. lapoldalain kimutatott eredményre nézve, a zárszámadási bizottság kifogásolja azt, hogy a bevételi 7-ik tétel alatt előforduló, a koronái uradalmak részére kiszolgáltatott úrbéri kárpótlási értékpapíroknak értéke 420.000 forinttal jövedelemkép van elszámolva; már pedig értékpapírokból álló vagyonnál jövedelemnek csak azok kamatai veendők, s minthogy az vagyongyarapodást igen, de nem jövedelmet képez, mint ilyen, a bevételek rovatában lett volna elszámolandó. Az államvagyonnak czim szerinti összehasonlítása a költségvetéssel nem ment minden hiánytól. A tüzetesebb összehasonlításra szükséges, hogy mindazon tényezők, melyek az előirányzatban foglaltatnak, az előírásba is felvétessenek, e tekintetben a 18., 20. és 23. czimnél különbség van, mint ezt az állami számszék is megjegyezte. E különbség az, hogy a zarándi és erdélyi uradalmak és erdők a költségvetésben az államjószágok és erdőségek sorában foglaltatnak, a zárszámadásban ellenben a bányauradalmak és erdőkhöz csatoltattak.
