Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-984. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1869. évi állami-zárszámadás megvizsgálása tárgyában
984. SZÁM. 303 Ezen körülmény indítja a bizottságot a tisztelt képviselőház előtt kiválólag sürgetni az állam számviteli rendszerének mielőbbi czélszerübb átalakítását, tekintve pedig, hogy az állami számvevőszék az 1870. évi XVIII. törvényczikk 27. §-ának rendelkezéséhez képest az állami számviteli rendszere iránt a javaslatot a ministeriumnak már beküldötte a bizottság kéri a tisztelt házat, méltóztassék : határosatilag oda utasítani a ministeriumot, hogy az állam számvitele rendszere iránt, a számszék által készített javaslatot saját észrevételei kíséretében mielőbb terjessze be. Az állami számvevőszék által a fentebbi módon teljesített vizsgálat után igazolható, hogy a részletes kimutatásokban foglalt pénzkezelési eredmények, ugy a zárszámadással, valamint a forgalmi kezelés eredményeivel teljes összhangzásban vannak. A zárszámadás sommázatának 36 és 37. lapján kitüntetett összegek szeiint az 18G9. évi kezelési eredmény a következő: a bevételnél . 233,716.991 frt 7 kr a kiadásnál 194,188.698 „ 22% „ vagyis a tiszta bevétel 39,528.292 írt 84V 2 kr, mely összeghez az év kezdetén létezett pénzmaradványt 57,220.767 „ ÍS 1 /^ „ hozzáadva mutatkozik pénzmaradvány az év végén 96,749.060 „ 3 „ A zárszámadási bizottság, az eredeti számadások alapján tett próba számításokból meggyőződött továbbá arról, hogy 1868. év végével 57,220.767 frt I8V2 kr pénzmaradvány volt a különböző pénztárakban, s ezen összeg az 1869. évi zárszámadás sommázatának 25. lapoldalán helyesen lett ez évre áthozva és kimutatva, azon 209.399 frt 82 kr kivételével, melyről ?. bizottság az 1868. évi zárszámadás iránti jelentésének 5. lapoldalán már kijelentette, hogy az az 1868. évi zárszámadás 25. lapoldalán kimutatott pénzmaradványok közül tévedésből kimaradt, de mely összeg az 1869-ik évi zárszámadásban a pénzmaradványok sorába felvétetett, azon 7.816 frt 28 1 / 2 kr leütése mellett, mely apasztás az 1869. évi zárszámadás 28. lapoldalának végén találja indokolását. Meggyőződött továbbá a bizottság az eredeti számadásokból arról, hogy a zárszámadás X. füzetének 12. és 13. lapoldal 3. tétele alatt bevételezett pénzverési nyeremény a pénzverdék eredeti számadásaitól eltérőleg 229.857 frt 89 krral többre lett kimutatva, azért, mert e többlet az átfutó kezelésből tévedésből a valódi kezelésbe lett átvéve, e hiba azonban az 1871. évi zárszámadásban az idegen pénzek tételénél kiegyenlítetett. Az egyes kezelési ágak számadási eredményeire vonatkozólag, az állami számvevőszék jelentésében felhozott észrevételekre a zárszámadási bizottság a következőket adja elő: Magyar honpolgárok részére az örökös tartományokból jelesül a gácsországi sóbányák készleteiből, valamint az Illyr tengermellék és Dalmatia raktáraiból 1867. év végéig kiszolgáltatott sómennyiség termelési árának téritménye iránt a két kormány között elvi eltérés létezik, melyre nézve megállapodás mindeddig létre nem jöhetett. A magyar pénzügyministernek az állami számvevőszékhez intézett 1873. évi 36.951. szám átiratából a zárszámadási bizottság tudomására jutott annak, hogy a magyar pénzügyminiszter e tekintetben — a bizottság által is helyeselt — azon álláspontból indult ki, miszerint a sónak termelési és eladási árai közötti különbözet, azon állam részére számítandó fel, melynek polgárai a sót elfogyasztják és nem annak a javára, melynek hivatalainál az kiszolgáltatva lett. Az állami számvevőszék részéről támasztott azon kívánalomnak, hogy a só és dohánynál a pénzkezelés mellett jövőre az anyag kezelés forgalma is szabatosan áttekinthetőleg kimutattassék, a ministerium már a következő évben megfelelt. A vasúti kölcsön és a vasúti kamatbiztositási alap iránt későbben fogja a zárszámadási bizottság jelentését külön az egész müveletekre nézve beterjeszteni, — a mint ezt az 1868. évi zárszámadások iránti jelentésében, — már jelezte is.
