Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-958. Az adóügyi bizottság jelentése a kereseti adóról szóló törvényjavaslat tárgyában

208 958. SZÁM. Egyéb üzletekről és foglalkozásokról azon község elöljáróságánál történik a bevallás, melynek területén az adóköteles fél lakik. 36. §. Hajók és hajómalmok ingó javaknak tekintetvén, azok jövedelme azon község elöljáróságánál vallandó be, a hol azok birtokosa lakik, tekintet nélkül azon helyre, hol a hajók járnak vagy a hajómalmok léteznek. 37. §. Gyárak és egyéb vállalatok keresetadója rendszerint azon községben vettetik ki, melyben a gyár vagy vállalat igazgatási székhelye van; külföldi vállalatokra nézve pedig ott, hol a belföldi főügynökség székhelye van. Azon vállalatok, melyek azon községen kivül, hol üzletük központi igazgatósága van, más községekben, de a magyar állam területén belül tartanak fióküzletet, fiókintézetct vagy raktárt, a fövállalat székhelyén adóznak, ha a fióküzletek, fiókintézetek és raktárak a fővállalattal oly szoros összeköttetésben vannak, hogy azokat önálló üzleteknek tekinteni nem lehet. Ha azonban a kapocs, mely a fövállalat és a fióküzlet közt létezik, csak arra szorítkozik, hogy mindkettőjüknek közös igazgatásuk van, a fövállalat és a fióküzlet külön-külön rovatnak meg keresetadóval azon községben, a melyben léteznek. Ha a vállalat székhelye nem ugyanaz, mely az igazgatóságé, az üzletadó 20°/

0-a az igazgatóság székhelyén, a fennmaradó 80°/

0 pedig, mely az igazgatóság székhelyén nem lévő vállalat nyereményére esik, a vállalat székhelyén iratik elő. Ily esetben a keresetadót a vállalat igazgatóságának székhelyén működő adókivető bizottság állapítja meg. Működésüket a monarchia mindkét állam területére kiterjesztő üzletek és vállalatok által a magyar kincstár javára az 1870: XVII. törvényczikk szerint fizetendő adó, az e törvényczikkekben meghatározott módon állapittatik meg és szedetik be. 38. §. A kereseti adó 1-ső és 2-ik osztálya alá tartozó adókötelesek adója a törvény által meghatározott tételek szerint a kir. adóhivatalok által, a kereseti adó 3-ik és 4-ik osztálya alá tartozó adókötelesek adója pedig az 1868: XXVI. törvényczikkben körülirt módon állapittatik meg. A kereseti adó 1-ső osztályának d) e) f) alosztályai (2. §.) alá tartozó adókötelesek a k. adóhivatal határozatait az 1868 : XXVI. törvényczikk értelmében alakított adókivető bizottsághoz felebbezhetik. 39. §. A személyes kereseti adóról szóló 1868-ki XXIV. és XXXIV, s az 1873-ki VIII., valamint a jövedelmi adóról szóló 1868-iki XXVI, 1870: XLIX, 1871: LVIII. és 1873-iki Vll-ik törvényczikkek s a mindkét adónemet illetőleg gyakorlatban levő szabályok azon részei, melyek ezen törvény határozmányaival ellenkeznek, hatályon kivül helyeztetnek s a pénzügyminister a jelen törvénynek megfelelő ujabb gyakorlati szabályok kiadására felhatalmaztatik. 40. §. A jelen törvény hatálya a polgárosított határőrvidéki részekre — tekintettel az 1873: XXVIII. törvényczikkre és az ezen törvényczikk 5-ik §-ában foglalt kivétel fenntartása mellett — egyelőre ki nem terjed.