Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-958. Az adóügyi bizottság jelentése a kereseti adóról szóló törvényjavaslat tárgyában

958. SZÁM. 199 4. '§. A keresetadó a családfőre és azon családtagokra, kik a 16-ik életévüket már betöltötték, külön vettetik ki. Családfőnek tekintetik a férj, az özvegy, az elvált hitves, a magánosan élő egyén, házközösségeknél a házközösség feje. Családtagokul tekintetnek a feleség, a családfővel egy háztartásban élő és külön önálló keresetet nem üző vérszerinti vagy fogadott gyermekek és rokonok; végre házközösségeknél a családfővel közösen élő házközösségi tagok. Azon családtagok, kik valamely képezdének tanítványai, keresetadó alá nem esnek. A családtag kereseti adóját a családfő fizeti. 5- •§• " líeresetadó alá nem tartoznak: 1. az I-ső osztályban: a) a kik éltük 16-ik évét még be nem töltötték; b) a közös hadsereg és a magyar honvédség legénysége a tényleges szolgálati kötelék tartamára, továbbá a patentális rokkantak, a mennyiben nyugzsoldjukon kivül más keresetük nincsen: c) a pénzügyőrök, a szemlészeket is ideértve, a megyei és városi hajdúk, pandúrok és fogházak őrei rendes zsoldjuk, valamint nyűg- és kegydijaikra nézve, ha ezeken kivül más keresetük nincsen; d) a c) pont alatt felsoroltak özvegyei és gyermekei nyűg- és kegydijaikra nézve; e) a bányamunkások és azok özvegyei nyűg- és kegydijaikra nézve; f) testi vagy lelki fogyatkozás miatt keresetképtelenek; g) közsegélyre vagy alamizsnára szorulók, koldusok; li) az országban tartózkodó idegenek azon évben, melyben az országba költöztek, kivéve, ha a magyar honpolgárok hasonló körülmények közt azon államban, melynek az illetők polgárai, adófizetésre kötelezvék. 2. a III. osztályban: a) az országban tartózkodó török alattvalók, a fenálló államszerződések értelmében, azaz valódi török áruknak beviteléből és eladásából, továbbá az osztrák-magyar monarchiában készült gyártmányoknak Törökországba való kiviteléből, végre a Törökországból és oda való átviteli kereskedésből származó jövedelmükre nézve; b) az országban tartózkodó idegenek azon évben, melyben az országba költöztek, valamint külföldi kereskedők, gyári, kereskedői és ipari utazók, kik személyesen vagy meghatalmazottjaik által a belföldi piaezokat koronkint meglátogatják; kivéve, ha a magyar honpolgárok hasonló körülmények közt azon államban, melynek az illetők polgárai adófizetésre kötelezvék; c) a törvény által országosan alapított közmivelődési intézetek; d) közintézetekül, azaz nem pénzvállalatokul tekintendő jótékonyságu intézetek, például kórházak, árva- és szegényápoló intézetek, segély-egyletek, tébolydák, lelenczházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák, az általuk ápolt vagy óvott egyénektől netalán beszedett dijakból és segélypénzekből eredő jövedelme akár hatóságok; akár egyátalán a nyerészkedési czél kizárásával alakult egyletek által tartatnak fenn;