Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-956. Az adóügyi bizottság jelentése a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról szóló törvényjavaslat tárgyában
956. SZÁM. 191 4- §• Az igazgatási és üzleti költségekhez számittatnak, illetőleg a nyers jövedelemből levonatnak: 1. A vállalat által kimutatott összjövedelemben benfoglalt azon jövedelem, mely föld-, házvagy bányadóval megrovott ingatlan vagyonból vagy tőkekamat-adóval megrovott, avagy külön törvény által adómentesnek nyilvánitott államkötvényekből származik; 2. elsőbbségi kötvények kamatai, tekintettel a tőkekamat és járadékadóról szóló 187 ... . törvényczikk 6-ik §-ára, fordíttatott legyen az ezen kötvények segélyével beszerzett összeg akár a vállalat megalapítására, akár annak kiterjesztésére, akár végre az üzletnek folytathatására; 3. jelzáloggal biztosítóit tőkék kamatai, valamint azon üzleti kamatok is, melyeket a vállalat a 2. pont alatt emiitett elsőbbségi kötvényektől függetlenül beszerzett s üzletébe befektetett idegen tőkék után fizet; 4. az első szervezés létesítése czéljából szükséges egyszer-mindenkorra teendő költségek, mik közé azonban sem az alapitóknak nem készpénzbeli betételei, sem azoknak netán bármi módon adott előnyök, sem a felszerelés költségei, melyek az értékcsökkenés fejében az 5. pont alatt engedélyezett levonások által amúgy is fedezvék, nem soroztatnak; 5. azon költségek, melyek a leltár szerinti felszerelési állapot karbantartására, társulati czélokra szolgáló lakbérekre és irodaszerekre szüksgesek és e czélra az üzleti év folytán valóban ki is adattak; 6. azon összegek, melyek gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására alakított tartalék-alapba helyeztetnek mindaddig, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak ; 7. a mérlegben behajthatlan követelések gyanánt kimutatott összegek. Ezen összegek nyilvántartandók s a mint részben vagy egészben bebajthatókká válnak, adó alá vonatás czéljából a bevételekben külön mutatandók ki; 8. biztosító intézeteknél: a) a folyó koczkázatok fedezésére a késébbi évekre átvitt díj tartalékok; b) megtörtént károk után megállapított, de az év lezártával még ki nem fizetett dijak összegei; 9. az igazgatók, tisztviselők és szolgák fizetései, úgyszintén az igazgatóknak és az igazgatótanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó összegek, végre biztositó-intézeteknél az ügynökök dijai; 10. oly előlegezési és önsegélyző egyleteknél, melyek üzleti tőkéjüket csak tagjaiktól havonkint 4, hetenkint pedig 1 frtot meg nem haladó részletekben szedett törzsbevételekből gyűjtik és a melyeknél egy törzsbetét 50 írtnál nem nagyobb, ha kölcsönöket csak tagjaiknak adnak és üzletüket az egylet tagjainak adott előlegezésen vagy kölcsönön tul más nyereményre vagy kereseti ágra nem terjesztik ki; az egyleti tagoknak kifizetett kamat-összegek a törzsbetétek 6%-ának erejéig. A 3-ik és 4-ik §§-ban meghatározott adóköteles jövedelem minden száz forintja után tiz frt fizetendő adóul, melynek 70°/ 0-ka állami adóul, 30%-ka pedig földtehermentesitési járulékul vétetik. • . 6. §. Az adófizetési kötelezettség a vállalat üzletbevételére következő hónap l-jével kezdődik s azon hó végével szűnik meg, a melyben a vállalat üzletműködését megszűnteié.
