Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-942. Törvényjavaslat a végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozások alakszerüségeiről
12 942. SZÁM. 31. §. Az előbbi szakaszban foglalt alakszerű végintézkedés akkor is érvényes, ha a törvényes örökösödési rend fentartása mellett jótékony czélokra, továbbá a végrendelkező rokonai vagy cselédsége javára a hagyaték tiszta értékének egy tized részét felül nem haladó hagyományozásokat tartalmaz. Ha az ily kedvezményezett végrendeletbe tett hagyományozások összege a hagyatéki tiszta érték egy tized részét felülmúlja, a mennyiben az örökhagyó másként nem intézkedett, aránylagos levonásnak leend helye. V. FEJEZET. Az öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozásokról. 32. §. Öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozások csak azon esetben érvényesek, ha a jelen törvényben az írásbeli magánvégrendelet, a közvégrendelet vagy a közjegyzőkhöz letéteményezett, írásbeli magánvégrendeletre előirt alakszerűségekkel készíttetnek. A 12. §. azon rendelkezése, mely szerint egy okmányba több végintézkedés nem foglalható össze, öröklési szerződésekre nem alkalmazandó. VI. FEJEZET. Átmeneti intézkedések. 33. §. Jelen törvény az 1875-ik évi hó 1-ső napján lép hatályba. Ezen határidő után készített végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozásoknál jelen törvény szabályai alkalmazandók. 34. §. A fentebbi szabászban megállapított hatályba lépésihatáridő , előtt tett végrendeletek és a visszavonhatlanság kölcsönös kikötése nélkül létrejött halálesetrei ajándékozások, ha ezen törvényben megállapított alakszerűségekkel nem bírnának, csak azon esetben érvényesek, ha a. végrendelkező vagy halálesetre ajándékozó a jelen törvény hatálybaléptétől számított egy év alatt halt el. 35. §. Az ezen törvény hatálybalépte előtt készült örökösödési szerződéseknek, valamint a visszavonhatlanság kölcsönös kikötése mellett létrejött halálesetrei ajándékozásoknak alakszerüségi kellékei akkor is a keletkezésük idejében érvényes jogszabályok szerint itélendők meg, ha az örökhagyó, a jelen törvény hatálybaléptét követő egy év után halt el. 36. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. Budapest, 1875. január 14-én. Dr. Pauler Tivadar s. k.