Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-944. Törvényjavaslat az 1875. évben fizetendő általános jövedelemadóról

110 944. SZÁM. 16. §. Azon adózók, kik a bevallás tárgyát képező jövedelmekről valótlan bevallásokat nyújtanak be, pénzügyi kihágást követnek el, mely birsággal büntetendő. A birság, ha a kincstár megkárosítására czélzó szándék nem forog fenn, 1 írttól 50 frtig terjedhet, s az adókivető-bizottság által szabatik meg. A kincstár szándékos megkárosítására czélzó valótlan bevallások, az eltitkolások s kijátszások azon összegnek négyszereséig terjedhető birsággal bü itetendők, melyet a megrövidítésnek kitett és hivatalból kinyomozandó jövedelem után járó adónak összege tesz. Ezen büntetésnek kimondására illetékesek az erre az 1871: LXVI. törvényczikk szerint felhatalmazott kir. törvényszékek. 17. §. Az általános jövedelmiadó ugy, mint a többi egyenesadók, évnegyedes részletekben fizetendő és hajtandó be. Községi pótlék ezen adó után nem vettethetik ki. ' 18. §• A jelen törvény 1875. évre érvényes és végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Budapesten, 1875. január 24-én. Ghyczy Kálmán, s. k. Melléklet a 944. számú irományhoz. Indokolása az 1875-ik esztendőben fizetendő általános jövedelemadóról szóló törrényjavaslatnak. Midőn az 1875. évi államköltségvetést az országgyűlés elé terjesztettem, már akkor is ugy mint korábban más alkalmakkal, kijelentettem azon meggyőződésemet, hogy az állami költségvetéseink szerint mutatkozó nagy hiányok valósággal csak ugy fedeztethetnek, állami háztartásunkban az egyensúly valóban, bizton és tartósan csak ugy állittathatik helyre, ha egyrészről állami kiadásainkat jelentékenyen apasztjuk, másrészről pedig állami jövedelmeinket jelentékenyen öregbitjük. Erős meggyőződésem, hogy habár egyrészről állami kiadásaink a közigazgatás rendes menetének megzavarása nélkül, kellő mérvben csak fokozatosan apaszthatok, másrészről pedig állami jövedelmeinknek öregbítésére a nemzet adóképességének továbbfejlesztésére számos közigazgatási s nemzetgazdasági reformoknak bizonyos időt mindenesetre megkívánó létesítése szükséges, mindemellett mégis, tekintve a veszélyt, mely hazánkat állampénztári kezelésének, fizetési képességének különben rövid idő alatt is bekövetkezhető tényleges fennakadásával fenyegeti; mind a két fentjelzett irányban