Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

943. SZÁM. 05 ugy mint a személyes keresetekre nézve a ptrts 30. §. meghatározza, az örökhagyó utolsó rendes lakhelye szerint. A kérdés csak az lehet, vájjon kivétel nélkül a járásbíróságok vagy némely fontosabb esetekben a törvényszékek is felruháztassanak-e hagyatéki bíróság teendőivel. A törvényjavaslat kivételt csak a hitbizományi javak tekintetében tesz azért, mivel ezekre nézve czélszerüen csak azon töivényszék járhat el, mely a hitbizományi hatóságot gyakorolja, melynek tehát minden a hitbizományra vonatkozó okirat őrizete alatt van; minden más esetben a törvényjavaslat a hagyatéki bíróság teendőit a járásbíróságokra ruházza azért, mivel leginkább a peren kivüli gyors eljárást kivánó ügyek azok, a melyekben az egyes bíróságok sokkal czélszeriibben járhatnak el, mint a társas-birőságok. A 9 2. §-ban foglalt rendelkezést csak annyiban szükséges indokolni, a mennyiben e §. a hagyatéki bíróság teendőivel a közjegyzőket kötelezőleg nem bizza meg. Hogy birói határozatok hozatalát nem lehet közjegyzőkre bizni, az indokolást nem igényel, minthogy ezen elv már az 1869: IV. t.-czikkben törvény erejére emelkedett. Annak meghatározása tehát, hogy melyik járásbíróság lesz minden egyes esetben illetékes hagyatéki bíróság, még azon esetben is szükséges, ha a közjegyzők nem a hagyatéki bíróság megbízásából, hanem a törvény erejénél fogva nyernék jogosultságukat az örökösödési eljárás vezetésére, mert ezen esetben is tudni kellene, hogy melyik járásbíróság lesz illetékes a birói határozatok hozatalára. De azt, hogy minden örökösödési ügyben a közjegyző járjon el, bármennyire kívánatos volna is, kötelezőleg kimondani nem lehet; mert azt, hogy lesz-e minden járásban alkalmas közjegyző, tudni nem lehet; de feltéve, hogy lesz, még azon esetben is gyakran fog megürülni a közjegyzői állomás vagy halál vagy lemondás által. Ilyen esetben, ha a közjegyzői állomás bármi okból azonnal be nem töltetik, az örökösödési ügyeknek függőben kellene maradni mindaddig, mig a közjegyzői állomás betöltetik. Minthogy pedig az örökösödési ügyek gyors eljárást kivannak, azokat ily eshetőségnek kitenni nem lehet, azért fenn keli tartani a hagyatéki bíróság jogosultságát és kötelezettségét az örökösödési ügyek ellátására. A törvényjavaslat tehát elvként állította fel, hogy mint hagyatéki bíróság mindig a járásbíróság jár el, megengedi azonban, hogy a járásbíróság a maga hatáskörét a közjegyzőre átruházhassa — kivéve a birói határozatok hozatalát és azon egyes intézkedéseket, a melyekre nézve a törvény kivételt tesz azon okból, mivel azon intézkedések, a melyeket a törvényjavaslat 94., 98.. 103., 105., 143, §§. emlitenek, a birói hatalom gyakorlatát feltételezik. A törvényjavaslatban az egyszerűség kedvéért, mindig csak hagyatéki bíróságról van szó, de a 92. §. rendelkezésénél fogva magában érthető, hogy a „hagyatéki bíróság" alatt a „közjegyzőt" is kell érteni azon esetekben, a melyekben a hagyatéki bíróság a maga hatáskörét a közjegyzőre átruházta és épen azon okból, mivel a törvényjavaslat a hagyatéki biróság alatt hatáskörének átruházása esetében a közjegyzőt érti, a fentebbi pontban elősorolt szakaszokban (94., 98. stb.) szükséges volt azon kivételeket meghatározni, melyekben a hagyatéki biróság jogosítványa a közjegyzőt nem illeti meg. A 93. §-hoz. E szakasz magábanvéve érthető. A 94—98. §§-hoz. A végrendeletek és örökségi szerződéseket is minden esetben biróság előtt kell kihirdetni és hogy ez megtörténhessék, mindazoknak, a kik valamely végrendeletet vagy örökségi szerződést