Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.

Irományszámok - 1872-927. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, az 1875-ik évi államköltségvetés IX. fejezete alatt, „Fiume” költség előirányzatáról - 1872-928. Magyar váltótörvényjavaslat

028. SZÁM. 107 gét a váltóintézmény természete és rendeltetése igazolja. Bármint vélekedjenek is némelyek a váltó jogi természete iránt, annyi kétségtelen, hogy az lényegileg formál ügylet, melynek érvényessége nemcsak a materiális causától, hanem a váltókapcsolatba lépő egyes személyek qualificatiójától is teljesen függet­len. E szempontból tekintve a váltót, nem lehet kétség az iránt, hogy a váltóképességgel nem biró személyektől eredő kötelezettségek, habár az illetők ellen váltójogi hatályt nem gyakorolnak, alkalma­sak arra, hogy a nekik alapul szolgáló okirat — váltólevél — által váltói kötelezettségek közvetit­tessenek; e képesség hiánya ugyanis a személyhez kötött körülmény lévén, magának az okiratnak érvénytelenségét nem vonja maga után. E felfogás nélkül a váltó sokat vesztene jelentőségéből, mert mindenki óvakodnék oly ügyletbe lépni, melynek érvényessége a kötelezettek valamelyikének sze­mélyes képességétől tétethetik függővé. 4. §-hoz. A váltó, mint fizetési eszköz, csak ugy felelhet meg rendeltetésének, ha az általa képviselt fizetési igéret beváltását alkalmas garantiák biztositják. E garantiák, melyeknek összegét a tudomány a váltói szigor fogalmával jelöli meg, részint materiális, részint formális természetűek lehetnek. Mate­riális tekintetben a váltóigéret beváltása biztosítottnak csak akkor tekinthető, ha az a váltóügyletnek alapul szolgáló jogviszonytól függetlenné tétetik olyképen, hogy az igéret már magábanvéve, s mert váltó alakjában tétetett, érvényesíthető;, ha az igéret érvényességére s annak érvényesítésére a mate­riális jogviszonynak befolyás nem engedtetik. A formális garantiát ellenben egyrészről az eljárás, másrészről a kötelezettséggel összekötött felelősség minősége állapithatja meg. A köz. n. váltórendszabály 2. czikkében egyedül a formális garantiáról intézkedik, s azt nemcsak az adós összes vagyonára, hanem annak személyére is kiterjeszti. Ezzel szemben a tervezet 4. czikke határozott kifejezést ád a materiális garantiának, s a formálist az adós vagyonán tul, annak személyére ki nem terjeszti, mert a személyfogságot a váltóbeli kötelezettségek érvényesítésére alkal­mas eszköznek nem tekintheti, s abban a személyes szabadság nem indokolható s gyakran kiszámit­hatlan hátrányokkal járó megtámadását találja. Az élet ugyanis nemcsak nálunk, hanem más orszá­gokban is minden kétségen felül helyezte, hogy a személyfogság oly esetben, midőn az adósnál kielé­gítési alap található, nem egyéb, mint felesleges s az adós teljes megrontására vezető erőszakoskodás; oly esetben pedig, midőn az adósnak semmije sincs, csakis mint a boszuállásnak sikert nem igérő neme jelentkezik. A most érintett nézet helyessége mellett szól kétségtelenül azon körülmény, hogy az ujabb törvényhozások a korábban divatozott személyfogságot általában vagy eltörölték, vagy lényege­sen megszorították, mint ezt Franczia- és Németországban, Austriában, Angliában, Skóczia és Irrhon kivételével, — Svédhonban, némely sveiczi kantonokban, Chiliben és az észak-amerikai szövetség leg­több államaiban látjuk, hol a személyfogság vagy teljesen hatályon kívül helyeztetett vagy lénye­gesen megszorittatotí. 5. §-hoz. Az idegen váltónak az 5. czikkben felsorolt kellékei nagyban és egészben a nevezetesebb európai törvényekben is feltalálhatók, miért is e tekintetben a részletes indokolás helyett elégnek látszik a következő megjegyzésekre szorítkozni: 1. Miután az, ki váltóügyletbe bocsátkozik, bármily minőségben tegye is ezt, a köztörvé­nyétől eltérő és szigorúbb felelősségnek veti magát alá, szükséges, hogy ebbeli szándékának már a kötelezettség elvállalásakor határozott kifejezést adjon; mire nézve legczélszerübbnek mutatkozik, ha az okirat, melynek a kötelezettség alapjául kell szolgálnia, magában a szövegben váltónak elneveztetik, nem lévén elég, ha a „váltó" szó a szövegen kívül az okiratra alkalmaztatik, mert ebből, egyebet 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom