Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.

Irományszámok - 1872-927. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, az 1875-ik évi államköltségvetés IX. fejezete alatt, „Fiume” költség előirányzatáról - 1872-928. Magyar váltótörvényjavaslat

102 92S. SZÁM. kereskedők birnak szenvedő váltóképességgel, Erdélyben és a társországokban e képesség mindazon kiskorúakat megilleti, kik akár korengedély alapján, akár mert önálló iparüzlettel birnak, terhes szer­ződések kötésére feljogositvák; végre, mig nálunk a külföldiek bizonyos körülmények közt szenvedő váltóképességgel nem birnak, mert ebbeli képességük saját hazájuk törvényei szerinti elbírálás alá esik, Erdélyben és a társországokban ugyanazok az ott elvállalt kötelezettségért váltójogilag felelősek le­hetnek. Lényeges eltérés van továbbá: 2. az elfogadás megtagadásának következményeire nézve; mert mig a magyar váltótörvény szerint az elfogadás teljes vagy részbeni megtagadása a váltóbirtokost kész­fizetési viszkeresetre jogositja fel, a köz. n. váltórendszabály szerint a váltóbirtokos ily esetben hsak biztosítást követelhet előzőitől. Ez eltérés a váltókapcsolatban álló oly személyekre nézve, kik a magyar váltótörvény intézkedését nem ismerik, sok esetben kiszámithatlan hátrányokkal járhat. Az erdélyi vagy a külföldi kereskedő, ki egy magyar üzlettársára hat hó múlva fizetendő váltót intéz­vényez, egyátalán nincs elkészülve arra, hogy e váltó lejárata előtt, annak kifizetése végett viszkereset utján megtámadtassák; pedig a magyar váltótörvény szerintt — ha az elfogadás megtagadtatik — a viszkereset egyenesen fizetés végett inditható. Az ily idő előtti fizetés a kereskedőt sok esetben oly zavarba hozhatja, mely annak bukását vonja maga után. Eltérés mutatkozik: 3. a név becsülésre nézve; mert mig a magyar váltótörvény szerint a váltóbirtokos a névbecsülést, bárkitől is tétessék is erre ajánlat, vissza nem utasíthatja, a köz. n. váltórendszabáh? a váltóbirtokost a névbecsülési ajánlat elfogadására nem kényszeríti; a magyar váltótörvény sze­rint a váltóbirtokos a névbecsülési elfogadás daczára, biztosítást követelhet előzőitől; ellenben a köz. n. váltórendszabály értelmében a névbecsülési elfogadás biztosításra jogot nem ad a váltóbirto­kosnak. Ezen eltérések gyakorlati hátrányai abban mutatkoznak, hogy az előzők a magyar váltótörvény szerint, a kellő formában történt és a váltóbirtokos részéről elfogadott közbenjárás daczára sem sza­badulnak meg a zaklatástól, hogy tehát rájuk nézve az érdekükben tett közbenjárás minden jelentő­ségét elveszti; a közbenjáró meg akarja óvni valamelyik ügybarátját a viszkereset kellemetlenségeitől, a bekövetkezett zavart el akarja hárítani, de belépésével a váltókapcsolatba ép ennek ellenkezőjét idézi elő. Eltér a magyar váltótörvény a köz. n. váltórendszabálytól: 4. a részletes fizetésre nézve, melyet a váltóbirtokos a köz. n. váltórendszabály szerint bárkitől származzék is az, vissza nem utasíthat; mig ellenben a magyar váltótörvény szerint a váltóösszeg felén alól ajánlott részletfizetést az intézvényezettől sem köteles elfogadni; mi magától érthetőleg a váltóforgalom lényeges megnehezítését involválja, s az előzőket ok és szükség nélküli zaklatásoknak teszi ki. Lényeges és következményeiben messze kiható eltérés mutatkozik: 5. a viszkereset feltételeire nézve, melyek közé a magyar váltótörvény az óvás. közlését is sorozza, mig ellenben a köz. n. váltórendszabály szerint az óvás közlése a viszkereset nél­külözhetlen feltételét nem képezi. Ez eltérés gyakorlati eredményeként jelentkezik egyrészről azon nemzetközileg fontos tény, hogy a külföldön óvatolt váltó alapján, ha az óvás az előzőkkel nem közöltetett, nálunk viszkeresetet indítani nem lehet; másrészről azon elvitázhatlan tény, hogy a váltó­birtokos önkényétől függ a korábbi előzők valamelyikét az obligoból oly hatálylyal kiereszteni, hogy ez a váltóösszeget kifizető későbbi forgató részéről meg nem támadtathatik. A váltóbirtokosnak oly szabadság engedtetik, melylyel ez mások rovására büntetlenül visszaélhet. Hogy az ily állapot a kereskedelmi forgalomnak csak hátrányára lehet, azt alig szükséges bővebben fejtegetni. Ezt nem egy­szer érezték bíróságaink is, melyek a hol csak némileg lehetett, a törvény helytelen intézkedéséből eredő anomáliákat erőszakos interpraetatio utján ügyekeztek kiegyenlíteni. Végre lényeges el­térés mutatkozik:

Next

/
Oldalképek
Tartalom