Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-885. Törvényjavaslat az 1874. XXXIII. törvényczikk 12. § 5. pontjának és ugyanazon törvényczikk 108. §-ának hatályáról

54 885. SZÁM. Indokolás. Az 1874. XXXIII. törvényczikk 12. §-ának 5-ik pontja, mely azt rendeli, hogy a választóknévsorába nem vehető fel az, a ki azon választókerületben, melyben választói jogát gyakorolni akarja, az összeírást megelőző évre esedékes állami adóját meg nem fizette, a legközelebb készítendő első államadó-liszta egybeállításánál még nem birhat liatálylyal: 1. Azon körülménynél fogva, mert a képviselőház többsége, midőn e pontot a törvény szövegébe felvette, azon föltevésből indult ki, miszerint a választási novella szentesítése, kihirdetése s igy törvénynyé válása még a most folyó 1874-ik év oly szakában történhetik meg, hogy az azon törvényben rendelt választási liszta még az 1874-ik év folyamában elkészülhet s igy a törvénynek máielső alkalmazásánál is az adófizetési kötelezettség — és a választói jog gyakorlatának idejére nézve meg lesz azon inkább védhető viszony, miszerint a törvény csak azokat fogja elütni a választói jogosultságtól, kik adófizetési kötelezettségük teljesítésével hosszasabban késedelmeskedvén, velük szemben a kötelességérzet lazaságára némi plausibilis vélelmet lehet megállapítani, — azonban a választási novella szentesítése és kihirdetése annyira megkésett, hogy most már gondolni sem lehet arra, miszerint a választók lisztája még a folyó 1874-ik évben összeállítható legyen, — másrészről a most együtt levő országgyűlési képviselők mandátuma a jövő 1875-ik évi szeptember hó 1-én lejárván, ha egyéb nem, az 1876-ik évi költségvetés megállapithatása mulhatlanul szükségessé teszi, hogy a jövő országgyűlés még 1875-ben összehivassék és így az átalános választásoknak is még 1875-ben meg kell történni, mely okból a választók első tisztájának elkészítésével nem lehet a választási novella szabályai szerint eljárni s nem lehet a liszta összeállítását akként kezelni, hogy az csak 1875. évi deczember 31-ére legyen elkészítve s csak 1876-ban alkalmaztassék, hanem e liszta elkészítése megkezdetik 1875. évelső vagy második hónapjában és a 12. §. 5. pontja nem azon adóhátralékosok ellen fog alkalmaztatni, kikről a többség véleménye szerint a kötelességek teljesítése körüli hanyagság vélelmezhető, hanem fog alkalmaztatni azok ellen, kik egy legföllebb két havi adóhátralékban vannak. Már most tekintve egyrészről azt, hogy Magyarország lakossága kiválólag termeléssel foglalkozik és tekintve másrészről azon átalános panaszt, mely ez idők szerint Magyarország iparát és kereskedelmét sújtja, tekintve különösen azt, hogy hazánkban a termékeknek ez idők szerint jóformán semmi keresletük sincs, ily viszonyok között nyilvánvaló, hogy nem lehet a törvény azon büntetését, melyet azon szigorú és vélekedésem szerint indokolatlan törvény is csak a 6—7 hónapos adóhátralékosokra rendel, az 1 — 2 hónapi hátralékosokra alkalmazni. De nem birhat liatálylyal a 12. §. 5. pontja a legközelebbi- összeírásoknál: 2. azért, mert köztudomás szerint a most folyó 1874. évben az ország igen nagy vidékeit oly átalános terméketlenség sújtotta, hogy maga a pénzügyminister ur is, daczára az ország mai szorult pénzviszonyainak, kénytelen volt azon vidékeken az adóbehajtás törvényes szigorát mérsékelni. És midőn egyrészről teljességgel nem fogadható el sem helyesnek, sem méltányosnak, sem igazságosnak egy törvényhozásnak oly rendelete, midőn esetleg bekövetkezett nagy elemi csapásokat jogi hátrányokkal is tetéz; és midőn továbbá a parlamentarismus határozott hátrányával történnék az, ha az idei mostoha termés következtében oly választókerületekben, hol rendes viszonyok közt 3—4000 választó szokott szavazni, most a legközelebbi választásoknál csak legföllebb talán 3—400-an bírnának választói