Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-903. Törvényjavaslat a kézbesitő közegekre vonatkozó törvényes intézkedése módositásáról

903. SZÁM. 17 7 A kis községek ugyanis a törvény s illetőleg a törvényhatóság utasitása nyomán a körjegy­zővel kötött szerződés alkalmával gondoskodnak arról, hogy a körjegyző időszakonként, például: minden hétben vagy két hétben egyszer minden kis községet az administratio czéljából meglátogatni tartozik ; valamint gendoskodnak arról is, hogy a körjegyzőnek ilyen alkalommal a kellő szállitó-eszköz rendel­kezésére bocsáttassák. A felektől az ilyen alkalommal teljesített kézbesítésért az egész szállítási dijat megkövetelni nem volna méltányos, pedig arra bizton lehet számítani, hogy a körjegyző minden kézbesítést, a mennyire lehetséges, rendes körjáratára halaszt el. Ezt ellenőrizni majdnem a lehetlenséggel határos, s másként a nehézség el nem oszlatható, mint akként, hogy a törvényhatóság akkor, mikor a kézbe­sítési szállítási dijat előzetesen s egyszer mindenkorra megállapítja, e dijat, tekintettel a körjegyző rendszeres körjáratára, lehető mérsékelten az egésznek csak egy részében állapítja meg. Ha a szállítási költségek egyszer mindenkorra megállapítva s a bírósági helyiségem nyilván­tartva nem volnának: a felek nem lennének azon helyzetben, hogy azokat előlegezhessék. A szállítási eszközök előállítására a kis községek a körjegyző és illetőleg helyettese — fize­tésének aránya szerint — kötelezvék, öszhangban az 1871: XVIII. t.-cz. 68. §-ával. A 6-ik §-hoz. Az 1871: XVIII. t.-cz. 90. §-a az állami közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehaj­tásáért kis és nagy községekben a birót és körjegyzőt, rendezett tanácsú városokban a polgármestert teszi felelőssé első sorban. A felelősségnek a kézbesítési eljárásban is érintetlenül ekként hagyása a tényleges helyzetnek egyátalán nem volna megfelelő. A 7. és 8-ik §§-hoz. Miután a községek hivatalnokai a kézbesítési eljárásra alkalmaztatásuk daczára is egészben a helyi önkormányzat közegei lenni meg nem szűnnek: ellenükben a fegyelmi jog gyakorlása érintet­lenül volt hagyandó. E szabály alól a javaslat csak akkor tesz kivételt, a mikor a kézbesítés teljesítése körül elkövetett mulasztás miatt a károsult vagy érdekelt fél emelt panaszt s esetleg követel kártérítést. E kivétel leginkább a bíróság tekintélyének megóvása, s ezenkívül különösen az által van indokolva hogy magán panasz esetén már vitás kérdés merülvén tel, a bíróság haladéktalan közbelépése tel­jesen jogosult. A 9. és 10. §§-hoz. Ez intézkedéseket egyrészről a bíróságok és kézbesítők közt felmerülő érintkezés, más­részről az igazságügyministernek az ügyvitel szabályozására s a legfőbb felügyeletre törvényileg fen­tartott jogosítványa indokolja, A 11-ik §-hoz. Miután a törvény élőtbeléptetését a 2—5. és 10. §§-ok alapján teljesítendő előmunkálatoknak kell megelőzni: az életbeléptetés időpontjának meghatározása az illető szakministerekre bízandó. Kelt Budapesten, 1874 deczember 17-én. Dr. Pauler Tivadar s. k. KÉFVH. IROMÁNY. 1872—75. XXI. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom