Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-903. Törvényjavaslat a kézbesitő közegekre vonatkozó törvényes intézkedése módositásáról

172 903. SZÁM. 11. §. Ezen törvény végrehajtásával s életbeléptetése időpontjának meghatározásával az igazságügyi-, belügyi- s földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerek bízatnak meg. Kelt Budapesten, 1874. deczember 17-én. Dr. Pauler Trvadar s. k. Melléklei a 903. számú irományhoz. Indokolása a kézbesítő közegekre vonatkozó törvényes intézkedések módosítása tárgyában előterjesztett törvényjavaslatnak. Átalános indokolás. A birói határozatok kézbesítése mind a peres, mind a peren kívüli ügyekben egyike a legfontosabb jogcselekményeknek. Gyakran a kézbesítéssel mind a bíróságra, mind a felekre nézve fontos zárhatáridők vannak összekötve; gyakran a birói határozat kapcsában eredeti okiratok adandók át. A kézbesítés körüli eljárásnak tehát nem csak egyöntetűnek kellene lenni, hanem egyúttal szükséges volna, hogy kézbesítésre némileg magasabb miveltségü, szakavatott egyének alkalmaztassanak, továbbá, hogy az egyénekkel a bíróságok közvetlenül érintkezhessenek s végre, hogy irányukban a felügyelet s fegyelmi jogot is kellőleg gyakorolhassák. Törvényeink eddigi rendelkezései e kellékeknek csak részben és hiányosan feleltek meg, különbség tétetett azon községek közt, melyek birósági székhelyek voltak és azok közt, melyek ilyenek nem voltak. Különbség tétetett a községileg bekeblezett és be nem keblezett területek között. A kézbesítés teljesítésével felruházva voltak szolgabirák s ezek esküdtjei, birósági végrehajtók, törvényszéki és járásbirósági hivatalszolgák, községi jegyzők, sőt olyan- községi esküdtek is, kik alig bírtak a legkezdetlegesebb miveltséggel: Tényleg végezték a kézbesítési teendőket rendőri közegek, s község szolgák is. A birósági székhelyeken általában jobb volt a kézbesítési eljárás s szabatosabban teljesíttettek a kézbesítési cselekmények, mint egyebütt. Ennek kettős oka volt. Egyik az, hogy a kézbesítéssel megbízott egyének és a bíróság közt közvetlen volt az érintkezés s épen azért a bíróság akadálytalanul gyakorolhatá a felügyeletet és fegyelmi jogot; a másik ok pedig az, hogy a kézbesítésre részint megfelelő miveltséggel biró egyének alkalmaztattak, mint a birósági végrehajtók, részint gyakorlott egyének, mind. a hivatalszolgák. De másrészről mind a végrehajtók, mind a hivatalszolgák alkalmazása több irányban nevezetes hátrányokkal járt. Mily természetűek s minő horderejűek e hátrányok a végrehajtók általi kézbesítésre vonatkozólag, ez egy más törvényjavaslatnál, mely a birósági végrehajtókról szól, tüzetesen részleteztetett. Itt csak a hivatalszolgák általi kézbesítésre kell némi megjegyzéseket előre bocsájtani.