Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-900. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése „A nyilvános betegápolás költségeiről” 658.sz. a. beadott belügyministeri törvényjavaslat tárgyában

900. SZÁM. 161 az e) pont első sorában előforduló e szó: „nagyobb" áthelyezendő a „vállalatok* szó elébe, mivel a kisebb és nagyobb gyárak közti határvonalat elhúzni felette nehéz volna és nem is szükséges, mig a fenforgó szabálynak a nagyobb vállalatok tulajdonosaira alkalmazása azért szükséges, mivel különben bármely kisebb munkára vállalkozó egyén, ki munkásokat vesz fel, ily vállalattulajdonosának volna tekinthető; ugyancsak az e) pontban a „vasutak" szó mellől e szavak: „úgyszintén épülőben vagy forgalomban lévő* mint feleslegek kihagyandók; végül az e) pontból ezen utolsó két szó: „a mennyiben", valamint a következő 1., 2., 3. alatti pontok egészen kihagyandók; mert ha létezik a munkások hozzájárultaval alakult betegápolási alap, kétségtelen, hogy a gyár vagy vállalat tulajdonosának hatalmában áll a betegápolási költségnek ezen alapból megtérítését eszközölni, de azért, hogy ily alap létezik, nem volna helyes az illető törvényhatóságot egy oly pénzalapra utasitani, melynek fizetési képessége bizonytalan; továbbá ott, hol a vállalat külön kórházat tart fenn, a munkásoknak közkórházba szállítása csak akkor fordulhat elő, ha a beteg e külön kórházba elhelyezhető nem lenne, vagy a betegség őt másutt érvén el, oda nem szállíttathatnék, és ez esetekben a vállalat tulajdonosának az őt terhelő kötelezettség alól felmentése indokolatlan volna; végül, ha a munkásokkal a költség megtérítése iránt más egyezmény köttetett, ez egyezmény kötelező erővel birhat a felek közt, de nem volna czélszerü egy ily, az érdekelt fél által kétségbevonható egyezmény érvényétől tenni függővé a vállalat tulajdonosának kötelezettségét. Általában e három végső pont kihagyását indokolja az is, hogy ez által felesleges és sok irogatást igénylő nyomogatok elmaradnak és a törvény végrehajtása könnyebbé válik. A fentebbi módosítások mellett az első §. következő szövegelést nyerne. A nyilvános gyógy- és betegápolási, úgyszintén szülházi költségeket, mennyiben azokat maguk az ápoHtak vagyontalanság miatt megtérítni nem képesek, a következők kötelesek viselni: a) a szülők gyermekeikért; b) a gyermekek szülőikért; c) a hitvestársak egymásért; d) a cselédtartó és állandó munka-adó cselédjeért, illetőleg munkásáért 30 napig, gyárak, nagyobb vállalatok tulajdonosai és a vasutak igazgatóságai munkásaikért, fenmaradván viszkereseti joguk az illető fizetni kötelesek ellen. A 3-ik §. helyébe a bizottság következő uj szövegű szakaszt ajánl: A törvényhatóságok e czélból külön betegápolási alap létesítéséről gondoskodnak, és szükség esetében az egyenes államadó után pótadót vetne'c ki. A 3. §-nak a törvényjavaslat szerinti szövege ugyanis a törvényhatóságra eső költségeket a kivetendő háziadóból e czélra kihasítandó részből kivánja fedeztetni; miután azonban a háziadó csak egy hozandó törvény által létesíthető, ennek bizonytalan bekövetkezésétől nem kivánja a bizottság függővé tenni a jelen törvény éh ^beléptetését, és a törvényhatóságokat képesitni kivánja arra, hogy ebbeli hivataluknak minél előbb lííjgfelelhessenek. A 7. §. végéhez a pont elhagyásával teendő e tétel: „ha az ápolásra az 1. §. szerint kötelezettek nem léteznek." E tétel nélkül ugyanis a községben ápolandó betegek gondozása alól az 1-ső §. értelmében kötelezettek magukat mentesítve vélhetnék. A 8. §. első szavai: „A gyógyithatlan" helyett teendő: „A gyógyithatlannak nyilvánított", mert czélszerü, hogy gyógyithatlannak csak az oly elmebeteg tekintessék, ki a gyógyítás sikertelen megkísérlése után ilyennek nyilváníttatott. A 9. §. második alineája 2-ik és 3-ik soraiban e szavak helyett: „az idegen" a tisztább értelem kedveért teendő: „a külföldi". KÉPVH. IROMÁNY. 1872 — 75. XXI. 2 1