Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-888. A földadó-kataszteri bizottságnak jelentése a földadószabályozási törvényjavaslaton tett főrendi módositások tárgyalásáról

888. SZÁM. 113esetére egy helyettes becslőt választ s ezen járásbeeslő, illetőleg helyettese, a 37., 38. §§-ban körülirt teendőkhöz a becslőbiztos által meghiva, azzal együttesen eljár. A járásbecslőnek és helyettesének akadályoztatása vagy meg nem jelenése a munka folytatását fel nem tartóztathatja, s ily esetben a becslőbiztos azt maga folytatja és fejezi be. Ha a becslők valamely tárgyra nézve nem tudnak megegyezni, a bizottságban mind a kettőnek nézete meghallgatandó. 37. §. A becslők elkészítik a járás gazdasági leírását, melyben mindenesetre elősorolandók a járás kiterjedése, határai, kőszegei, földrajzi fekvéle, égalji viszonyai, talajának általános jellege, ennélfogva mivelhetésének könnyű vagy nehéz volta, a rajta előállítható termékek nemei, a nyerhető termések nagysága, azoknak szokásos árai, a járásban szokásos gazdálkozási rendszer, az igás és kézi napszámok bére, a talaj termőképességét fokozó és biztosító mesterséges csatornák, védtöltések, vagy azokat csökkentő földárjai, vad vizek vagy vízállások, a közlekedési eszközök és a piaczi viszonyok, a járás népességének arányai, szokott foglalkozási módja, a földbirtok megoszlása kis- és nagy-gazdaságokra. Kimutatandó továbbá a kis-, közép- és nagy birtokok vagy egyes mivelési ághoz tartozó földrészletek után holdanként fizetni szokott évi haszonbér is, mely adatok nem az egyes birtokok jövedelmezőségének megállapitására, hanem azon czélból használandók, hogy a járások és majdan a kerületek közötti arány megítélésénél tájékozóul szolgáljanak. A leírás adatainak helyességét a járásbizottság megvizsgálja, megállapítja s az igy megállapított járásleirás alapján eldönti: vájjon több osztályozási vidékre legyen-e a járás elkülönítendő, s ha igen, hányra. oo. §. A becslők a bizottság által átvizsgált s megállapított járásleirás adatai (37. §.) alapján a minőségi osztályok s a tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot dolgoznak ki. A minőségi osztályok mivelési áganként a vidéken szokásos gazdálkodási rendszer mellett nyerhető holdankénti tiszta jövedelem nagyobb vagy kisebb foka szerint (37. §.) állitandók fel. Ehhez képest megállapitandók a járásban, illetőleg osztályozási vidéken található legjövedelmezőbb, a legcsekélyebb jövedelmű és a szükséghez képest a többi közbeeső osztályok. Aztán kijelölendők azon községi határok, melyekben az egyes minőségi osztályok előfordulnak és kitüzendők az egyes osztályokat az egész járásra nézve jelző mintaterek. E mintaterek talajminőségük és helyi fekvésük leírásával külön jegyzékben is kimutatandók Minden mintatér határozott jelzőkkel látandó el és annak holléte a járásban közhírré teendő. A becslők e munkálatukat a járási bizottság elé terjesztik. 39. §. A tiszta jövedelmi fokozatok egyes tételei oly módon szabandók meg, hogy: a 2 krtól 20 krig terjedő tételek 2 krral, a 20 krtól 1 frtig 5 „ az 1 frttól 4 frtig 10 „ a 4 frttól 10 frtig ., 25 „ a 10 frton felül terjedők pedig 50 krral oszthatók legyenek. Ha a kinyomozott összeg a fentebbi módon nem osztható, a legközelebbi kisebb vagy nagyobb, de a fentebbi módon osztható összeg veendő a szerint, a mint a kinyomozott összegtől kevésbé tér el. Egyenlő eltérés esetében a kisebb összeg veendő.