Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-888. A földadó-kataszteri bizottságnak jelentése a földadószabályozási törvényjavaslaton tett főrendi módositások tárgyalásáról

114 888. SZÁM. De ha a tiszta jövedelemre befolyással bir<

: viszonyok egy becslőjárás területén belől annyira különbözők, hogy az egész becslőjárásra ugyanazon egy tiszta jövedelmi fokozat czélszerüen nem alkalmazható, a becslőjárás több osztályozási vidékre osztandó fel, melynek mindenikében külön osztályozás alapján külön tiszta jövedelmi fokozat készítendő. Minden mivelési ágban annyi osztály állítandó fel, a mennyi a tiszta jövedelem tényleges befolyással biró gazdasági és értékesítési viszonyok különbségei szerint szükséges. Egy mivelési ágban azonban járásonként, illetőleg osztályozási vidékenként legfeljebb nyolcz minőségi osztály állitható fel. 14. §. Az osztályok jelzése végett mivelési áganként az osztály jellegét leginkább kitüntető mintaterek jelöltetnek ki oly számban, hogy minden község határában az ott előforduló osztályok legalább egy-egy mintatér által legyenek képviselve. 15. §. A föld tiszta jövedelme a termés, a terményár a gazdálkodási költségek évi átlagai szerint számíttatik ki. 16. §. A föld tiszta jövedelmének kiszámításánál a termés és a gazdálkodási költség következő módon veendő fel: a) Szántóföldek terméséül vétetik a közönséges gazdasági vetésforgások alatt termelt összes termények és ezekből vett haszon értéke, a szalma-törek és polyva kivételével, a miből gazdálkodási költség fejében a felügyeletre, trágyázásra, szántásra, kapálásra, boronálásra vagy hengerelésre, a termények le- és betakarítására, cséplésére megkívántató költség, illetőleg szükséges kézi- és igás-napszám vagy ezek egyenértéke, s ott, hol az rendszerint előfordul, a gyomirtás költsége, továbbá a vetésre és vetőmagra szükséges kiadás vonandó le. b) Kertek terméséül vétetik a zöldség, gyümölcs és esetleg fütermés, a miből gazdálkodási költség fejében az ültetésre, mivelésre, öntözésre, őrizésre, szedésre és betakarításra szükséges napszám és a vetőmagra, illetőleg ültetményekre és trágyázásra szükséges kiadás vonandó le. Virágos kertek a hasonló talajú és fekvésű haszonkertek módjára becsülendők meg. c) Rétek (kaszálók) terméséül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miből mivelési költség fejében a kaszálásra, gyűjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog- és igásnapszámok költségei vonandók le. cl) Szőlők terméséül vétetik a szőlő, illetőleg must- és törkölytermés, továbbá az összes gyümölcs^ és más melléktermények értéke, a miből mivelési költség fejében az elfedésre, kinyitásra, a kapálásra, metszésre, kötésre, kacsolásra, szüretelésre és őrizésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésítésre (homlitás, döntés, bujtás) és a telek épségben tartására szükséges művekre fordított költség vonandó le. e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésű és talajú rétekkel egybehasonlitva állapítandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más mivelési ágba nem alkalmas legelők az azokon eltartható lábasjószág száma s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenként mennyi ideig képesek eltartani. f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a tőárt számítva), tekintettel a tartós fatermelés határai közt előállítható és a helybeli viszonyok szerint állandóan értékesíthető famennyiségre, és az erdei mellék-haszonvételek, u. m. a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubacs, a miből mivelési költség