Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 91 Hogy a nehézség ez által nem volna megoldva, azt a most felhozattak után bátran lehet állítani. A cselekmény teljes tudattal és szándékosan követtethetett el, a mi egyébiránt mindenik bűntett szükségszerű feltétele; de azért a szándékos cselekmény elkövetőjének bűnössége több esetben mégis lehet oly csekély, hogy igazságosan nem lesz büntethető a bűntett büntetésével, — vagyis súlyos büntetéssel. Az imént feltett kérdések ez esetben is újólag fel fognak merülni, s a nép gyakorlati érzéke, a doctrinalis megkülönböztetés daczára is, csak azt fogja kérdezni: miért súlyos e cselekmény, ha büntetése enyhe? és miért enyhébb ama másik cselekmény, — vagyis miért vétség az, — ha büntetése súlyosabb, mint ezé, a mely bűntettnek mondatik, s melynek büntetése sokkal csekélyebb? A becsületsértés például szándékosan követtetik el, de azért nem esik semmiféle igazságos rendszer szerint súlyos büntetés alá. Ezen cselekmény a megjelölt doctrina szerint mindég bűntett volna, mindazonáltal mindég enyhe büntetéssel, gyakran csak pénzbüntetéssel büntettetnék. A bírói ítélet tehát a felállított eszme elfogadásával mindenik becsületsértési esetben a fentebb kiemelt ellentétet tüntetné fel. A nép vagy nem hinné azt, hogy a becsületsértés súlyos cselekmény, vagy pedig azt nem hinné el, hogy az arra kimért csekély büntetés igazságos. Arra nézve, hogy oly cselekményre, mely tárgyi tekintetben a bűntett minden ismérveit foglalja magában, a vétség büntetését alkalmazni lehet: erre nézve nincs eltérés az ujabb büntetőtörvénykönyvekben. Több törvényhozás a kettős büntetési tételek megállapításával szentesíti az igazság ezen mellőzhetlen követelményét ekként, hogy a büntetendő cselekmény súlyosabb foka az alternatív büntetés súlyosabb fokával, annak enyhébb esetei pedig enyhébb büntetéssel fenyíttetnek. Ezen enyhébb büntetés a legtöbb esetben a vétségekre megállapított valamelyik büntetési nem; ugy, hogy az esetben, ha a biró a fenforgó viszonyok megítéléséből azon meggyőződésre jut, hogy az enyhítő körülmények az enyhébb büntetési tétel alkalmazását teszik szükségessé, ez esetre már magában a cselekmény mikénti megbüntetését rendelő törvényben találja azon utasítást, hogy ne a bűntett, hanem a vétség büntetését alkalmazza, s ennek folytán a cselekményt ne bűntettnek, hanem vétségnek nyilvánítsa. Ezen rendszert követi a német birodalmi büntető-törvénykönyv, melynek például a 85-ik §-szában az rendeltetik, hogy a „szövetkezés felségsértésre", ba előkészületi cselekmények nem foganatosíttattak, 5 évnél lejebb nem szállítható fegyházzal vagy várfogsággal büntetendő; ha azonban enyhítő körülmények forognak fenn, a büntetés 2 évi várfogságnál nem lehet csekélyebb. Az első esetben tehát — a 85. §-nak összehasonlításából az 1-ső §-szal —• az következik, hogy a cselekmény büntettet, a második esetben pedig vétséget képez. Ugyanez áll „valamely szövetségi fejedelem megsértésre nézve u , mely a 98. §. szerint 10 évig terjedhető fegyházzal vagy várfogsággal büntetendő, míg ugyanazon cselekmény büntetése, az idézett szakasz második bekezdése szerint, 6 hónapig terjedhető várfogságra szállítható le. Itt is büntettet vagy vétséget képez a cselekmény a szerint, a mint az a concret esetben súlyosnak vagy nem súlyosnak, és ennélfogva súlyos vagy enyhe büntetéssel büntetendőnek mutatkozik. Hasonló intézkedés tartalmaztatik a 146. §-ban a pímzliamisilásra nézve, valamint a b. t. k. több más helyein. Az 1870-ik évi ausztriai b. t. k. tervezete nem állapit meg kettős büntetési tételeket, hanem a 79. §-ban a bíró rendkívüli enyhitési jogát szabályozván, nem zárja ki a súlyosabb nemű szabadságbüntetéseknek enyhébbekre változtatását, vagyis a 23. §. szerint a bűntettekre határozott büntetések helyett a vétségekre rendelt büntetés alkalmazását. Az indokok nem nyilatkoznak ugyan az iránt, vájjon ez által a cselekmény is vétséggé tár lik-e; azonban a 23. §. határozott rendelkezéséből alig lehetne az ellenkezőt következtetni.
