Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 67 különös részében előforduló oly meghatározása, melyben a mulasztás, vagy éhez hasonló kitétel nincs felvéve, épen nem jelenti azt, hogy azon bűntett vagy vétség mulasztás által nem követtethetnék el. A gyilkosság például elkövettethetik mulasztás által, ha valaki elzártan tartatik és a letartóztató azon szándékkal, hogy őt életétől megfoszsza: elmulasztott neki eledelt adni, a minek folytán a letartóztatott meghalt. Elkövettethetik a gyilkosság mulasztás által, ha az anya kisdedét nem táplálja, és ezt mások sem tevén, a kisded ez okból meghalt; vagy ha a kisded születésénél az életfentartásra szükséges lekötés elmulasztatik. A testi sértés, a gyújtogatás s több más commissiv bűntett épen ugy elkövettethetik a eommisio, mint omissio által. Ez ma már nem kérdés tárgya; a kérdés csak az: liogy az események azon lánczolatában, melyeknek végén a halál vagy a leégés, szóval a jogsértő eredmény áll, létez-e oly, habár nem tiltott cselekvés, mely között és a létrejött eredmény között az okozati összefüggés feltalálható, s ezen lánczolat folyamán, egyszersmind a dolus vagy a culpa is feltalálható legyen? A kérdés továbbá az, hogy az esetben, ha a mulasztás által elkövetett comissiv delictumok keletkezésének ezen értelmezése nem fogadtatik el: mi mégis azon általános, mindenik ily esetre kiterjedő ok, a melyből — a parancsoló törvény rendeletének megszegésére vissza nem vezethető mulasztásnak bűnössége, elegendő indokát és magyarázatát találja? De különös figyelmet igényel, hogy ezen indoknak olyannak kell lennie, a mely által minden félreértést kizáró tüzetességgel megkülönböztettessenek ezen mulasztások azoktól, a melyek szemközt valamely veszélylyel vagy más személy által elkövetett büntettél csupán passiv magatartást képezvén: a bekövetkezett eredmény miatt büntetőjogi felelősség tárgyát nem képezhetik; mert azt mindenki elismeri, hogy nem létez oly általános kötelezettség, mely a jogsértő eredmények elhárítására büntatés terhe alatt mindenkit kötelez, s hogy az, a ki valakit a vizbe merülni lát, s bár tud úszni s elmerülőt még sem menti meg, vagy a ki látja, hogy egy ház meggyulad, s a tüzet nem oltja el, vagy jelt sem ad: ámbár etichai szempontból súlyos váddal terheli magát, de ezért a büntetőjog értelmében — felelősség alá nem vonathatik. Igen messze vezetne, ha ezen ép oly élénk, mint nagy arányokat öltött vitának, ha csak lényeges mozzanatait is kifejtenők: ennyire nem terjedhet az indokolás köre; ez a jogirodalom — az értekezések és a monograpbiák feladata. Annyit azonban szükséges megemliteni, hogy a mulasztásnak, mint büntényezőnek minden további körülírás nélküli befoglalása a büntetőtörvénykönyv általános részébe, minthogy a kérdéseket meg sem érinti, félremagyarázatokra és zavarokra adna okot. Ezen felismerés következménye volt, hogy a legújabb német büntetőtörvénykönyvek általános részében „a cselekvény és mulasztás 11 nem állíttatott többé egymás mellé. így az 1851-ik évi porosz b. t. k. 1-ső és 2-ik §§-ai csupán Handlung — cselekményről szólnak: „Kein Verbrechen, kein Vergehen und keine Uebertretung kann mit einer Strafe belegt werden, die nicht gesetzlich bestimmt war, bevor die Handlung begangen wurde." Az 1861-ik évi bajor b. t. k. általános része sem emliti meg külön a cselekvést és mulasztást, hanem 5-ik czikkében azt mondja: A jelen törvénykönyvnek a büntetendő cselekményekről szóló rendelkezései : a büntetendő mulasztásokra is alkalmazandók. A törvényjavaslat előadója e czikkre nézve szükségesnek látta a kamara előtt kifejezni: „hogy a büntető cselekményekről szóló rendelkezéseknek világos vonatkozása a mulasztásokra, csupán redactionalis fontossággal bir," s a törvény egyik leghivatottabb magyarázója bővebben kifejtve az eszmét, azt mondja: „Nem czélja ezen czikknek meghatározni azt, hogy mely mulasztások büntetendők ; itt csak az mondatik, hogy a mennyiben a mulasztás a büntető törvénykönyv irányzata szerint büntetendő : ez esetben közvetlenül a positiv cselekményekre megállapított szabályok a mulasztásokra is alkalmazandók." 9*