Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

860. SZÁM. 37 Az 1847-ben Brüsselben tartott congressus is hasonlóan egyhangúlag nyilatkozott a philadelphiai rendszer mellett. Az 1857-ben ismét Frankfurtban tartott congressuson azonban már igen észrevehető volt, hogy a tapasztalatok nagy mérvben gyöngiték a magánrendszer melletti lelkesedést, mert a gyakorlat mindinkább kimutatta, hogy a foglyok javitásának feladata pusztán negatív módon nem oldható meg. Ezen congressuson is a magán-rendszer fentartása mellett nyilatkozott ugyan az általános többség, de a módozatok tekintetében még a rendszer hivei között is nagy eltérések, nagy küzdelmek merültek fel. A magánrendszer üdvös hatása iránti egykor oly átalános meggyőződést megingatta az élet, s a második frankfurti börtön-congressus volt az utolsó ilynemű gyülekezet, melyen a rendszer hivei többségben voltak; mert már a legközelebbi, az 1868-ban Bernben tartott congressuson a gyakorlati szakférfiak többsége, ha nem is kizárólag az ir, de mindenesetre a progressiv rendszer mellett nyilatkozott. Az 1872-ik évben Londonban tartott congressusnak az abban képviselt minden nemzet tagjaiból állott végrehajtó bizottsága által készitett s egyhangúlag elfogadott jelentése szintén egész határozottsággal a progressiv rendszer mellett nyilatkozik. Ezen jelentésnek az ügy érdemére vonatkozó része igy hangzik: „A bizottság — mondja a jelentés — nem tartotta tanácsosnak az osztályokban tárgyalt kérdések feletti véleményeket szavazás alá bocsátani; mert ily hullámzó gyülekezetben, mely legnagyobb részben felelősséggel nem biró személyekből alakult, a szavazatok csak az adott pillanatban történetesen jelenvoltaknak személyes nézeteit fejezték volna ki. Mindazonáltal a bizottság kezdettől fogva azon volt, hogy jelentésében kifejezést adjon azon nézeteknek, melyek helyeseknek és igazaknak ismertettek, s visszatükrözze a gyülekezet szellemét nem ugyan az egyes dolgokra, hanem néhány oly vezérelvre nézve, a melyek minden egészséges börtönügynek alapját képezik, s a melyek életet adnak mindenik rendszernek, bárminő legyen is az, feltéve, hogy azon rendszer által a foglyok javitása, s ebből folyólag a büntettek elnyomása czéloztatik érvényesittetni. „Elismerve azon fődolgot, hogy a társadalom védelme a czél, a melyért a büntető-törvények fenállanak, s a melyért a bűntettesek irányában követendő bánásmód is meghatároztatik, a bizottság nézete szerint azon czéllal nemcsak öszhangzásban van; de abból szükségképen folyik is a követelmény, miszerint a börtönfegyelem főczélját a foglyok alapos javitásának kell képezni. Hogy pedig e czél elérhető legyen, hathatósb rugonynyá kell tenni a reményt, mint a félelmet, és ez okból a jó viseletért és a szorgalomért járó jutalomnak kilátásba helyezése által felébreszteni a fogoly kebelében a reményt; álljon bár e jutalom akár az itélet szerinti fogságidő megröviditésében, akár a munka utáni nyereségben, akár a szabadság megszorításának fokozatos enyhítésében. A foglyok előrehaladó osztályozása, — a bizottság nézete szerint, — minden börtönben foganatosítandó. „A bűntettesekkel való bánásmódnál mindazon fegyelmi fenyitékek, a melyek szükségtelen kinnal vagy megaláztatással járnak, eltörlendők lennének, és a fogság alatt elkövetett vétségek büntetéseinek, a mennyire lehet, a megengedett kényelmek elvonásában valamely kedvezménynek, vagy a kiszabadulás czéljából tett előhaladás egy részének érvénytelenitésében kellene inkább állani. A mi a fegyelemnek kellő fentartását illeti, valóban erkölcsi erőkre és indokokra kellene inkább támaszkodni, és csak a legvégső esetben alkalmazni a physicai erőszakot. Azonban, midőn ezt a bizottság kimondja, semmi esetre sem akar ez által a mértéktelen elnézés mellett szólani, a melyet ép oly ártalmasnak tart mint a kelleténél nagyobb szigort. Az a helyes elv, mely szerint a fogoly megtanittatik arra, hogy ö a társadalom ellen vétkezvén, ezért bűnhődni tartozik, s komoly ellentétele helyzetébe hozatik, a mélyből saját erejének megfeszítésével kell kibontakoznia. Arra kellene tehát mindenik börtönrendszer módozatai-