Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

860. SZÁM. 169 Kiterjednek-e a kísérletről szóló intézkedések valamennyi büntetre és vétségre? s ha nem, mi ezen megszorításnak indoka ? Már a franczia Code 2-ik czikke különbséget tesz a kísérlet büntethetősége tekintetében a büntettek és vétségek között; az előbbiekre kivétel nélkül kimondja a büntetést; az utóbbiak közül csupán azoknak megbüntetését engedi meg, a melyekre vonatkozólag az a törvény különös részében világosan rendeltetik. Bizonyos büntetendő cselekmények kísérletének büntetlensége azóta a legtöbb büntető-törvénybe bevétetett s az 1843. évi törvényjavaslat 49. §-a is elfogadta ez eszmét. Némely bűntettnek egyáltalán nincs kísérlete, ezekre tehát a dolog természeténél fogva nem vonatkozhatnak a kísérletről szóló intézkedések. A bűntett, mely egyetlen cselekmény által teljesen befejeztetik, nem kísérelhető meg; mert a végrehajtási cselekmény képezvén a bűntett objectiv elemét, e bűntetteknél az első végrehajtási cselekmény már a bevégzett bűntett minden objectiv ismérvét meríti ki, s a szándék hozzájárultával magát a bevégzett büntettet hozza létre. Ide tartoznak mindazon büntettek, melyek szó által hajtatnak végre, például a király személyének megsértése 138. §., a hamis tanuzás, a hamis eskü, a hamis vád. Kétség merült fel a hamis tanuzásra nézve részint formális és perrendtartási szempontból, részint azon indokból, mert a hamis tanuzás, ha idejekorán visszavonatik, büntetlen marad; a miből következtetett, hogy azon ideig, a meddig a vallomás visszavonható, kisérlet létez. A dolog másképen áll. A cselekménynek, hogy az visszavonható legyen, a dolog természete szerint a visszavonás előtt meg kellet történnie. A befejezés félbeszakításáról vagy megakadályozásáról ily esetben nem lehet többé szó. Már pedig az elállás vagy megakadályozás lehetősége képezi a kisérlet lényeges feltételét. A minek bevégzésétől nem lehet elállani, vagyis, a minek bevégzését azon okból nem lehet megakadályozni, mert már megtörtént, az nem kísérlet többé, hanem bevégzett tett. Nem fordul elő kisérlet azon bűntetteknél és vétségeknél sem, melyek az indulat rögtöni felgerjedésében fogamzanak meg s azonnal végre is hajtatnak. Ezeknél nem az képezi a kisérlet kizárásának indokát, mintha a bűntett természete a kísérletet egyáltalán lehetetlenné tenné, hanem azon tapasztalás, hogy az indulat rohamában rögtön egymásra következő cselekvések az egész tettet egy rohamos tényben egyesitik, melynek külön stádiumait e gyorsaságnál fogva megkülönböztetni alig lehet. Egy további osztályát azon bűntetteknek és vétségeknek, melyeknél nem létezhet kisérlet, azon büntettek képezik, melyeknek kísérlete a törvény által befoglaltatott a bevégzett bűntett fogalmába. Ilyen a felségsértés, a hűtlenség, a lázadás s az ezen büntettek elkövetésére létrejött szövegeit, 131., 149., 154., 155. §§. A gondatlanságból elkövetett vétségek, valamint a mulasztás általi büntettek és vétségek kísérletére nézve az idevonatkozó szempontok már fentebb kiemeltettek. A mi különösen a vétségek kísérletét illeti, a törvényjavaslat kizárja több oly vétség kísérleteinek büntethetőségét, melyeknél a kisérlet in thesi fenforoghat. Ezen vétségek kísérlete nem büntethető, habár az a concret esetben büntetendő kisérlet minden criterionjával bír. A törvény határozott rendelkezéssel lép közbe, kivételt állapít meg a szabályoktól, bizonyos büntetendő cselekmények kísérletének megbüntetését cathegoricus tilalmával akadályozza. E tilalom indoka az, hogy ezen vétségek még az esetben is, ha bevégeztetnek, rendszerint csekély büntetéssel büntettetnek; az államnak nincs tehát érdekében, azok kísérlete miatt is alkalmazni büntető hatalmat. A sérelem rendkívüli csekély volta, nem teszi szükségessé, sőt nem teszi tanácsossá sem, hogy e miatt a büntető hatalom apparátusa mozgásba tétessék. Ezekre nézve mondja a belga bizottság jelentése, hogy: „a társadalom érdeke ezen vétségek megbüntetésében oly csekély és gyenge, hogy az csakKÉPVH. IROMÁNY. 1872 —75. XX. 22