Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 163 ilyen, hanem mint „delictum sut generié" büntettetik. A legtöbb ily kivételes eset rendőri kihágást képez, a mint a tilalom is az ezen cselekményekből rendszerint származó nagyobb törvényszegések megakadályozásában találja alapját; de vannak vétségek is, sőt a felségsértés bűntetténél a felhívás és szövetség, ha előkészületi cselekményt eredményezett, ezen körülmény a büntetés súlyosbítását vonja maga után. Hogy oly esetekben, melyekben a bűntett tényálladéka már maga a kisérlet által is megállapíttatik, mint a felségsértés és hűtlenség eseteiben: az előkészületi cselekmények kísérletnek tekintendők-e? vagyis, hogy ily esetekben lehet-e és büntetendő-e a kisérlet kisérlete? erre a jelen javaslat szempontjából tagadólag keli válaszolni. A 125., 126., 140., 150. §§. meghatározzák,-hogy hol kezdődik a bűntett; a 64. §. pedig általános szabályban fejezi ki, hogy hol kezdődik a kisérlet; minthogy pedig ezen szabálytól más kivételt nem állapit meg a törvényjavaslat, mint azt, mely a 125. §. 4. pontjában s a 126., 140 és 150. §§. bevezető szavainak értelme által van kifejezve, s minden egyéb esetben bevégzett bűntett csupán a tényálladék ismérveinek teljes kimerítésével van megállapítva: e szerint nincs oly eset, a most megjelölt bűntetteket sem véve ki, melyben a törvényjavaslat szerint másnemű kisérlet léteznék, mint az, a melyet a 64. §. meghatároz. A törvényjavaslat ismer ugyan bevégzett büntettet, mely tulajdonképen csakis kisérlete a bűntettnek, ezt nyiltan ki is mondja, de nem ismer kísérletet, mely nem képezné a bűntett megkezdését. A nem alkalmatos és nem elégséges eszközök. Kísérletet csak azon cselekmény képez, mely által a bűntett véghezvitele megkezdetik. Ez feltételezi, hogy a szándékolt cselekmény véghezvihető, hogy az elkövetés lehetséges legyen. A ki czukrot ad be valakinek, habár azt hiszi, hogy az méreg, ezzel nem viheti véghez a gyilkosságot, mert az eszköz, melyet e czélra használt, absolute alkalmatlan a szándék kivitelére. De épen ez okból nem is követheti el a gyilkosság kisérletét, mert ez a véghezvitel megkezdését tételezi fel; már pedig a czukor beadása, vagy czukornak az ételbe keverése által, a mint nem vihető véghez, ugy meg sem kezdhető a gyilkosság. Ezt megengedve, felmerülhet az ellenvetés, hogy itt van a gonosz szándék! ez a czukornak az étel közé vegyítése által ép ugy nyilatkozik, mintha a bevegyitett anyag méreg volna. Ebből vonatott s vonathatnék a következtetés, hogy a tett nem maradhat büntetlenül. Ez ellenvetésre büntetőjogunk alapelve adja meg a feleletet. A szándék egymaga a fórum internum elé tartozik; az állam a szándékot és tettet, vagyis a bűnös szándéknak bűnös tettben nyilvánítását büntetheti csupán. A felhozott esetben pedig a tett nem képes sérelmet, jogsértő eredményt létrehozni: az tehát büntetőjogunk alapelve szerint nem eshetik büntetés alá. De miben különbözik a felhozott eset attól, ha valaki a babonában hisz és bizonyos formulák elmondása, bizonyos jelek használata által akarná embertársát életétől megfosztani. A szándék mindkét esetben megvan, a szándék kivitelére mindkét esetben cselekvés használtatott. Ha tehát a használt eszköz absolut alkalmatlansága nem képezné a büntethetőség kizárásának elegendő okát: mindkét esetben kisérlet, sőt bevégzett kisérlet forogna fenn, s mindkét esetben súlyos büntetéssel, 15 évig terjedhető fegyházzal lennének a tettesek büntetendők. A kérdés egyszerűnek látszik, de mégis bonyolódott. Az erejét veszített méreg által ép oly kevéssé lehet a szándékolt gyilkolást véghezvinni, mint a czukorral; a méreg nem elégséges adagban beadva, ép oly eredménytelen lesz, mint a czukor. így ezen minőségben vagy mennyiségben, a melyben beadatott vagy beadatni szándékoltatott a méreg, ép oly absolut alkalmatlan eszköz a gyilkosság végrehajtására, mint a czukor. Az eszköz, melylyel valamely helyiség feltörése, a kulcs, melylyel a szekrény vagy szoba felnyitása czéloztatik, bizonyos esetekben szintén absolut alkalmatlan eszközök lehetnek; de ki mondhatná azt, hogy az oly mérvben áll ez utóbbi eszközökre, mint a legelőbb felhozottra nézve! 21*
