Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 9 Strafen, leichte Verbrechen — leichte Strafen", nicht aufgiebt, zeigt seine ganze Fassung, ebenso wie der bedingten Freilassung gegebene gesetzliche Abgrenzung." Ezen theoriát fogadta el az 1867-ik évben hatályba lépett belga bűntetőtörvénykönyv is, melyről leghivatottabb jellemzőjének, Eaus tanárnak nagybecsű munkájában a következők mondatnak: „L'idée du juste et l'idée de l'utile, le principe de l'expiation et le principe de l'intérét public, constituent les deux élements sur lesquels repose la legitimité de la peine sociale; ces deux éléments, dönt chacun dóit exercer son influence sur la loi pénale, et sur l'application de celle-ci, concourent pour for, mer la base du droit de repression exercé par la société. Nous donnons la pré, férence á cetté derniére théorie." Ezen elv uralkodik a sok tekintetben jeles olaszországi javaslat határozmányai felett; ez képezi Livingston joggal világhírűvé vált törvényjavaslatának is alapelvét. T A mi intézkedéseink rendszere — ezek a nevezett tudósnak szavai — találkozik az elvont igazsággál, a közhasznossággal és bármely feltételezett társadalmi szerződés megállapításaival." A rendszer helyességének criterionját tehát Livingston is abban találja, hogy az absolut és relativ theoriáknak követelményei egyesítve érvényesülnek törvényjavaslatának rendszerében. Eltekintve az elvont és kizárólag theoreticai czélokra érvényesíthető eltérésektől, ezen alapelvet vallják Eossi, Hélie és Ortolan is, kik közül az utóbbinak idevonatkozó s erélyesen kifejezett tétele igy szól: „Hogy a feltétlen igazság és a társadalom fentartásának, érdeke, •— vagyis az igazságos és a hasznos — a büntető rendszerben szükségszerüleg nevezetes tényezőt képeznek: ez magától értetődik, ez bizonyos tekintetben a józan észnek általánosan elterjedt tana." Az egyesítési elmélet tehát a művelt világnak a tudomány és a törvényhozások által szentesitett alapelve; ez a mi alapelvünk is! A törvényjavaslat tartalma. Egyik büntetőtörvénykönyv sem tartalmazza mindazon szabványokat, melyeknek megsértésére büntetés állapittatik meg. Az elmélet férfíainak azon törekvése, hogy minden büntető, intézkedés egy törvénykönyvbe foglaltassák, az idetartozó cselekmények és mulasztások különböző természetén, s a gyakorlat szükségein mindenütt meghiúsult. A szorosan vett büntetőtörvénykönyvön kivül minden országban vannak még más törvények, melyekben bizonyos cselekmények elkövetésére vagy elmulasztására büntetés határoztatik. Ilyenek például: 1. Az erdőtörvény. 2. A vizi törvény. 3. Az ipartörvény. 4. Az államjövedéki törvény. 5. A vadásztörvény stb. Egy szorgalmas férfi elősorolta mindazon törvényeket és rendeleteket, melyek az 1851-ik évi porosz büntetőtörvénykönyvön felül s ehhez tartozólag vagy ezzel szorosabb vagy tágabb összefüggésben, hatályban maradtak; ezen sorozat Goldanner Archív für preuss. Strafrecht II. kötetének 13. lapját (670—712) foglalja el. Nem lehetvén e szerint a büntetőtörvénykönyv valamennyi büntetendő cselekményt magában foglaló teljes egész, csupán azon kérdés igényel indokolást, vájjon be kellett volna-e foglalni mindazt a jelen törvényjavaslatba, a miről az 184 3-ik évi büntetőtörvénykönyvi javaslat' külön részékben intézkedett? KÉPVH. IROMÁNY. 1872 — 75. XX. 2
