Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

860. SZÁM. 119 azokat a külföldön székelő valamely titkos egylet készítette s hogy a szerző s a nyomdász a magyar állam hatalmi körén kivül esnek? Megelégedjék az állam azzal, hogy a bíróság, a törvény rendes formái között •— a „távollévők elleni eljárás* szabályainak megtartása mellett, az eredményre nem vezethető bűnvádi eljárást megszüntetendőnek nyilvánítsa vagy kimondja azt, hogy külföldi ellen csak az esetben lévén a bűnvádi eljárás megindítható, ha az az ország területén tartózkodik, a jelen esetben pedig ez nem forogván fenn, az eljárás — ezen okból szüntetendő meg? Az 1848: XVIII t.-cz. ily esetről nem intézkedik s a zár csakis előzetes, tehát csakis ideiglenes lehetvén, a végleges, elkobzás, e törvénynyel aligha volna indokolható; sőt sokkal valószínűbb, hogy a közigazgatási hatóság a zárt saját felelősségére tovább fentarthatónak nem látván, azt a megszüntetési határozat folytán feloldja. Ily állapotba nem hozható az állam s a törvényhozásnak gondoskodnia kell arról, hogy a hatóság ne szorittassék azon dilemma közé, melyben a társadalom iránti kötelessége és a törvény között választania kell. Módot kell nyújtani az államhatalom kezelőinek, hogy a fenjelzett esetekben is a törvény által nyert joguknál fogva s a törvény formái között teljesíthessék feladatukat s habár nem büntethetik a bűntettest, legalább hatálytalanná tegyék a büntl Az eset előfordulhat, mint nem az államnak, hanem az egyénnek megsértése is például rágalmazás vagy becsületsértés esetében, ha nem constatálható oly személy, a ki felelősséggel tartoznék. Kettős törvényszegés követtetik el, az egyik, a közzétett irat béltartalma, a másik — a közzététel formája által. Sajátszerű okoskodásnak kellene tartani az, mely az oltalmazó hatóság és az oltalmazandó jog részére kevesebb biztosítékot enged, ha két jogsértés forog fenn, mint akkor, ha csupán egy törvény sértetett meg. A törvényjavaslat ezen szakasza a szükséges biztosítékot czélozza megadni a jogsértésnek ezen szakasz által feltételezett eseteiben, a javaslatba hozott intézkedés által, egyszersmind az 1848. XVIII. t.-cz. 22. §-ának kiegészítése eszközöltetnék. Ezen szakasz értelmében s összefüggésében az 1848: XVIII. t.-cz. 22. §-ával a zár még nem lenne feloldandó azért, mert vádlott nem ítéltetett el

} hanem csak akkor: ha a vádlott felmentetik; vagy pedig : ha vádlott nem létében a lefoglalt irat béltartalma által nem állapittatik meg valamely bűntett vagy vétség tényálladéka. A 64. §-hoz. Külföldiek bűntett miatt, a törvény különös részében meghatározott büntetésen fölül, az országból való kiutasításra is ítélhetők s a visszatéréstől is örökre vagy határozott időre eltilthatok. A menedékjog megadása, az állam joga, de nem kötelessége; legkevésbé sem kötelessége, pedig az államnak külföldi gonosztevőket, a kik az által a nyújtott oltalmat büntettek elkövetésére használják fel, — területén megtűrni. A területi államnak joga van a külföldi gonosztevő ellen magát annak kiutasítása által is oltalmazni, ezen joga indokolt s a törvényjavaslat idevonatkozó dispositiója igazolva van azonfelül még az által, hogy ugyanezen jogot a legtöbb európai állam törvényeiben kifejezi s gyakorlatilag is alkalmazza. A követett rendszer és annak mikénti alkalmazása könnyebben lesz áttekinthető a következő kimutatásból, melyben a büntettek és a vétségek, valamint azoknak minősített esetei a törvényjavaslatban megállapított büntetések szerint összeállitvák.