Képviselőházi irományok, 1872. XIX. kötet • 796-860. sz.
Irományszámok - 1872-813. 1874. évi XVIII. törvényczikk a vaspályák által okozott halál- vagy testi sértés iránti felelősségről
60 812-813. SZÁM. mérnökét kirendelni; köteles továbbá a telekkönyvek átalakításának a 2-ik §. alkalmazásából felmerülő összes külön költségeit viselni, a kiegészítés folytán felmerülő összes költségekhez pedig oly arányban járulni, a minőben a fennálló általános telekkönyvi szabályok szerint az ország más községei a helyszínelés költségeihez járulni tartoznak. A most emiitett külön költségek mennyiségét és fizetési módját — ha az iránt a főváros és a törvényszék elnöke közt nézetkülönbség merülne föl — véglegesen az igazságügyminister állapítja meg. 19. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk* Kelt Schönbrunnban, ezernyolczszáz hetyennegyedik évi májushó harminczegyedik napján. FERENCZ JÓZSEF, s. k. (P. H.) Bittó István, s. k. 813. szám. 1874. évi XYUL törvényczikk a vaspályák által okozott halál- vagy testi sértés iránti felelősségről. (Szentesítést nyert 1874. évi július hó 7-én. Kihirdettetett a képviselőházban 1874. évi július hó 22-én; a főrendek házában 1874. évi július hó 23-án.) Mi Első F 1 erén ez József, Isten kegyelméből Austriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé: 1. §. Ha valamely, habár a közforgalomnak még át nem adott vaspálya üzeménél valaki életét veszti, vagy testi sértést szenved: az ez által okozott károkért az illető vaspálya-vállalat felelős, kivéve, na a vállalat bebizonyitja, hogy a halált vagy a testi sértést elhárithatlan esemény (vis major), vagy egy harmadik személynek elhárithatlan cselekménye, melyet a vaspálya társulat megakadályozni képes nem volt vagy a megholtnak, illetőleg a sérültnek saját hibája okozta.
