Képviselőházi irományok, 1872. XIX. kötet • 796-860. sz.
Irományszámok - 1872-846. Törvényjavaslat az egyenes adókra 1875-ik évben kivetendő rendkivüli pótlékról
846. SZÁM. 307 Melléklet a 846. számú irományhoz. Indokolása az egyenes adókra 1875. évben kivetendő rendkívüli pótlékról szóló törvényjavaslatnak. Az 1875-ik évi államköltségvetés szükségleti részébe felvett rendes és rendkivüli kiadások teljes fedezetüket nem találják az ez évre előirányzott rendes és rendkivüli bevételekben. Szükséges tehát gondoskodni arról, hogy a mutatkozó hiány — az állam hitelének igénybevétele nélkül — a közterheknek némi emelése által legalább nagyobb részben fedeztessék. Erre azon törvényjavaslatokon kivül, melyek általam a közadók tárgyában beterjesztettek, két ut kínálkozik. Az egyik lenne: az általános jövedelmi adónak behozatala, a másik: az egyenes adóknak rendkivüli pótlék általi felemelése. Az előbb emiitett ut inkább ajánlatosnak látszanék, mert annak alapján ki lehetne némileg egyenliteni azon aránytalanságokat, melyek jelenleg leginkább a földadó kivetésénél előfordulnak, ámde azon nehézségek, időveszteség és költség, melyek ezen uj adónemek rögtönözött életbeléptetésénél a gyakorlatban felmerülnének, oly nagyok, hogy nem vagyok azon helyzetben, hogy ezen adónemnek már 1875. évben leendő behozatalát javaslatba hozzam. így tehát kénytelen voltam a másik utat választva, egy rendkivüli pótléknak az egyenes adókon leendő kivetését javaslatba hozni. A pótlék mérve mérsékelt, 5 kr. minden adóforint után, — s azért az adózó közönség adóképességét csorbitani nem fogja. Az e czimén várható bevétel körülbelül három millió forintra tehető, mely összeg némileg emelkedni fog, ha az általam javaslatba hozott uj adónemek a törvényhozás által elfogadtatni fognak. Ezen adópótlék kivetése után is marad ugyan még az 1875. évi államköltségvetési előirányzat szerint jelentékeny összeg, mely sem a javaslatba hozott adótörvények életbeléptetésétől várható bevételek, sem ezen adópótlék által nem fedeztetik; ennek fedezésére az egyenes adóknak nagyobb mérvű felemelése kivántatnék, ezt azonban javaslatba hozni czélszerünek részint azért nem tartottam: mert ez, tekintve különösen a földadónak aránytalan felosztását, az adózók egy részének súlyosabb megterheltetésével járna s mert másrészről remélni lehetvén, hogy az emiitett fedezetlen összeg az 1875. év lefolyása alatt fedezhető lesz azon rendkivüli bevételekből, melyek némely vasutaknál s máshol ideiglenesen elhelyezett állami követelésekből a jövő év lefolyása alatt várhatók; ez okból az emiitett hiánynak fedezésére a közterhek öregbitését javaslatba hozni általában szükségesnek nem tartottam. A mi a polgárositott határőrvidéket illeti, ott, — eltekintve azon kérdéstől, mely Belő várra nézve további tárgyalást igényel, — a jelenleg fenálló adók, az adóügynek a magyar korona országaiban egy általános földadó cataster alapján leendő szabályozásáig, ezen vidékek polgárositásának alkalmával kiadott, és utóbb törvény által is elfogadott 1. f. rendeletek szerint fentartandók s azért az 1875. évi költségvetésben a polgárositott határőrvidékre nézve az ott jelenleg fenálló adók nemei s kirovásuknak alapjai változatlanul fel is tartattak; mindemellett azonban azon véleményben vagyok, hogy az ország általános szükségletei által indokolt azon rendkivüli adópótlék, melyre az itt tárgyalt törvényjavaslat vonatkozik, a polgárositott határőrvidéken jelenleg fenálló, s 1875-ben is az eddigi alapok szerint kivetendő adónemekre szintén kiróvattathatik. Budapest, 1874. október 22-én. Ghyczy Kálmán s. k., pénzügyminister. 39*
