Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról

430 705. SZÁM. főegyház stylszerü restauratiújának folytatására a vallás-alapból ő cs. s ap. kir. felsége által egyszer s mindenkorra 10.000 frtnyi segély engedélyeztetett. A kiküldetésekkel, felvételekkel, rajzok készítésével járó költségek, a folyó költségekkel együtt a rendes javadalom nagyobb részét felemésztvén, czélszerünek mutatkozott a megmaradt pénzerőt leginkább azon épületek fentartására forditani, melyek nemcsak műtörténelmi érdekkel bírnak, de melyekhez a magyar hajdan fénykorának emlékei is tapadnak. Alig van műemlék, mely a tekintetben, de regényes fekvésénél fogva is, az ország figyelmét és segélyét inkább igényelné, mint a visegrádi vár, jelesen annak alsó része. A hely leállítások vezetésével megbízott Schulek tanár tékát, utasításaimhoz képest, oda pontosította össze törekvéseit, hogy ezen rész mielőbb a további pusztulás ellen biztosíttassák, mi a falak tatarozása, s jelesen az úgynevezett Salamon-toronynak tető alá fogása, s a tátongó rés berakása nélkül nem eszközölhető. Jóllehet nagyobbszerü ásatások tudományos szempontból kívánatosaknak mutatkoznának, mindazonáltal azokat az úgyis szűkre szabott költség kímélése czéljából csak a legszigorúbb szükségletre találtam korlátozandónak, az így megtakarított összeget pedig az 1874. évi építési idényben felhasználandó anyag előkészítésére rendeltem fordíttatni. Az építkezés biztossága tekintetéből ugyanis a rés betöltésére, mely nélkül a toronynak tető alá fogása nem eszközölhető, faragott kövek nagyobb mérvben alkalmazása mutatkozott szükségesnek, melynek pontos előállítása sok időbe s fáradságba kerül. A tett előmunkálatok azonban engedik reményleni, hogy már a folyó év őszéig a rés több emeletnyi magasságú fallal be leend rakva. Míg azonban Schulek tanár buzgó és szakértő vezérlete alatt Visegrád várának helyreállítása megindult, Steindl tanár vezérlete alatt pedig a vajda-hunyadi vár helyreállítása, — bár a szorult pénzviszonyok nyomása alatt, az óhajtottnál szerényebb mérvekben, — előrehaladt; nem kerülhette el figyelmemet, miszerint az ország szivében, magában a királyi fő- és székvárosban létezik egy épület, mely fényes emlékekkel dicsekedhetik ugyan, de a számos várvívások, az időviszontagságok befolyása, s a jezsuiták által eszközlött ép oly stylellenes, mint magára az épületre káros restaurationalis műveletek által, az idomszerü helyreállítást napról-napra sürgetőbben igényli. Ez épület a boldogságos szűzhez czimzett ludavárosi plébánia-templom, melynek alapjai még IY\ Béla idejében, sőt részben még előbb rakattak le, s melynek Hunyady Mátyás czimerével elkészített, a nagy király által épített sisaktalan tornya egy elmúlt dicső kor elhanyagolt intőjeleként magaslott ki Buda várának a csaták nyomát maiglan feltüntető ormai felett, Ez építészeti műemlék szakszerű helyreállítása már a múlt évtizedekben hozatott sz-Jba, s költségeinek fedezésére gyűjtések is tétettek; ezek parányi eredménye azonban sajátszerű ellentétet képezett a feladat ugy történelmi, mint technikai nagyságával. Schulek tanár beható vizsgálásaiból ezen tisztes egyház felettébb megviselt volta minden kétségen kívül kiderülvén, szükségesnek találtam annak helyreállítását komolyan fontolóra venni, mindenekelőtt pedig az ily munkálatokhoz szükséges pénzerő biztosításáról gondoskodni. Az ország pénzerejét nagyobb mérvben igénybe vennem pénzügyeink kedvezőtlen állapota tiltván, azon legalázatossabb kérelemmel járultam ő cs. s ap. kir. felségéhez, mint a magyar egyház főkegyurához, miszerint ezen egyház restau ratiója czéljából, jelesen a torony s vele a kapcsolatos nyugati homlokzatnak stylszerü