Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.
Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról
428 795. SZÁM. kevés számú, de jól díjazott jeles tanerők által felsőbb rendii kiképeztetést; avagy, mint ez a párisi Académie de Musique et de Déclamation-on dívik, az intézet oly módon szerveztetuék, hogy abban az oktatás ugy elméletileg, mint gyakorlatilag, az ének s a hangszerek minden nemében, még pedig az elemiektől kezdve a legfelsőbb kiképeztetésig, minden fokozaton át nagyobb számú, s esetleg csekélyebben díjazott tanárok által nyújtatnék nagyobb számú növendékeknek. A szervezéssel kapcsolatos egyéb kérdések beható tárgyalása és szakszerű ily véleményadás végett nagyobb számú értekezletet hivtam össze, mely ugy a gróf Fesztetics Leo, valamint a Bartay Ede urak által benyújtott javaslatokat, részint gróf Széchenyi Imre v. b. t. tanácsos elnöklete alatt tartott bizottsági, részint a kalocsai érsek dr. Haynald Lajos v. b. t. tanácsos ur elnöklete alatt, Liszt Ferencz tudor urnák részvétével 1873. márczius s ápril 26-án tartott nagy értekezleteken tüzetesen és behatólag ugy a szervezetre, valamint a tanárok által adandó órák számát, illetményeik magasságát stb. tekintve, megvitattak. Ezen értekezlet által b. Prónay Gábor v. b. t. tanácsos ur azon javaslata, hogy az elemi (alsóbb) zenészeti oktatás a fővárosban létező, s eddig is jó sikerrel működött zene-intézetekre bizassék, a zene-akadémia működése pedig csak a felsőbb kiképeztetésre szorittassék, elejtetvén, többségében oda nyilatkozott, miszerint az országos zene-akadémia, az elemitől a legfelsőbb kiképeztetésig terjedő, ugy gyakorlati, valamint elméleti oktatást nyújtó, s a magán és karéneken tul valamennyi hangszer oktatását magába foglaló országos intézetül lenne szervezendő. Az emiitett értekezlet a szervezet administrativ része iránt javallatok tételétől tartózkodván, pedig e szempont az, mely a közköltségen fentartott s állami felügyelet alatt álló országos tanintézetnél nagy horderővel bir, szükségesnek tartottam a vezetésem alatt álló ministerium egyik zeneértő tagját Apt Kamill osztálytanácsost, az állam-, vagy általában közköltségen fentartott németországi, jelesen a bécsi, drezdai, prágai, müncheni, stuttgarti, lipcsei s berlini zenetanintézetek viszonyainak tanulmányozására kiküldeni, ki is 1873. május és június havában e megbízatásában eljárván, s az illető igazgatóságoknál és vezénylő körökben a legnagyobb előzékenységgel fogadtatván, bő és érdekteljes tapasztalatairól tüzetes jelentését hozzám be is mutatta. Az értekezlet javallatai és a külföldön tett észleletek figyelembe vételével kidolgozott alapszabályok, s azon alapuló személyzeti s fizetési létszám szerint, a zenetanítás minden ágára és fokára kiterjedő országos zene-akadémia szükséglete a szigorú takarékosság szemmel tartása, de a tanári karnak egy országos intézethez illő díjazása mellett, a lakbért természetesen beleértve, 41,830 frtra, illetőleg a kalocsai érsek Dr. Haynald Lajos v. b. t. tanácsos urnák az egyházi, és Simonffy Kálmán országos képviselő urnák a magyar nemzeti zene fejlesztésére tett hazafias alapitványaiból, s a nem tulmagasra szabott tandijakból esetleg befolyandó összesen 2.491 frttal előirányzott bevételek levonásával, az államkincstárból pótlandó 39.339 frtra emelkednék, mihez adván a jelenleg fennálló szinitanodának az országos zene- (és szavalati) akadémiába olvasztandó szavalati (szini) osztályainak 7.600 frtnyi szükségletét, az összes költség évi 46.939 osztr. ért. forinttal mutatkozott. Bármennyire óhajtám is az emiitett országos intézetnek mielébbi felállítását, mégis, tekintve, miszerint a bécsi zeneconservatorium az állam részéről csakis évi 10.000 frttal segélyeztetik, az országnak 1873. évi nehéz viszonyai között, melyek minden, nem mellőzhetlen költségnek lehető kímélését sürgetöleg parancsolák, az intézet felállítását, a hazai közművelődés nagyobbszerü csorbulása nélkül egy időre függőben íarthatóuak, a
