Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.
Irományszámok - 1872-795. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek jelentése a közoktatás 1872. évi állapotáról
795. SZÁM. 293 Az első magában foglalja a népiskolák és a tanitóképezdék, a második előadja a középtanodák állapotát; a harmadikban kifejtetnek a felső tanintézetek ügyei; a negyedik szakaszban tárgyaltatik a közmivelődésre vezérlő intézetek mibenléte. Ámbár mindenik szakaszban részletesen ki vannak tüntetve a tanügyi állapotok, mind e mellett nem tartottam feleslegesnek bevezetésképen azok átalános ismeretére egy-két vonást felemlíteni. Ugyanis: A népoktatás legfőbb tárgyaként szereplő népiskolai tanköteles gyermekek 1872-ben 2,144.768-an voltak. Ezek közül iskolába jártak 1,379.67l-ben. E szerint az iskolába járók a tanköteleseknek 64. 37 százalékát tették. Ez az arány 1871-ben csak 56 százalékban jelent meg, s igy egy év alatt az iskolába járók százaléka 7. 75 százalékkal gyarapodott. Népiskola volt 1872-ben 15.246, holott 1871-ben csak 14.550 volt, és igy az iskolák száma 696-ttal szaporodott. Nevezetes jelenség a népiskolák bevételeiről és kiadásáról szóló kimutatás. A népiskolák fentartására szolgáló ez évi bevételek és kiadások 5,072.752 forintot tettek, holott ez 1869-ben csak 3,760.122 forintra ment. Ezen 5,072.752 forint bevétel és kiadás főösszegéből a községek és hitfelekezetek 4,889.685 forintot viseltek, az állam ehhez csak 182.586 forinttal járult. Meg kell jegyeznem e mellett, hogy a közoktatásügyi ministerium 1872-dik évi költségelőirányzata összesen 3,153.805 forint volt, miből a népnevelésre 1,271.752 forint fordíttatott. Ez összegből jutott a népiskolák évi fentartására a fennebb is emiitett 182.586 forint segély, mihez járult még ugyanazon összegből községi iskolák építésére kiadott 425.990 forint összeg; a többi a népoktatás . egyébféle ágaira ment fel. Ha most már felveszszük, hogy a népoktatásra fordított állami kiadás 1,271.752, a községek és felekezetek ugyané czélra tett kiadása 4,889.685 forintot tett, ugy a népoktatásra e hazában 1872-ben 6,161.437 forint adatott ki. Ugyanez évben volt az elemi iskolai tanítók képzésére 20 állami és 40 felekezeti tanítóés tanitónőképezde; ezen intézetekben összesen 2.097 növendék neveltetett. A középtanodák ügye következőleg állott: Gymnasium volt e hazában 150, melyek közül főgymnasium 80, algymnasium pedig 70 volt Ez intézetekben tanult 27.707 növendék, tanított 1.666 tanár. Reáltanoda volt 32; ezek közül főreáltanoda 14, alreáltanoda pedig 18 volt. Tanult ez intézetekben 6.730 tanuló, tanított 305 tanár. A felső tanintézetek között: Hittani intézet volt 41, melyekben 1.531 hallgató és 200 tanár volt. Jogakadémia volt e hazában 13; működött itt 88 tanár, hallgatói pedig 1.925-en voltak A budapesti és a kolozsvári egyetemen együtt 2.678 hallgató jelent meg, s volt 160 tanár A műegyetem tanulói száma 51 l-re ment, tanára 44 volt. Közmivelődési intézeteink közül a m. n. múzeum minden irányban újból gyarapodott, s gyűjteményei folyvást rendeztettek; a képzőművészetek ágában kiválólag a festészet és az országos minta-rajztaiioda ügye tettek feltűnő haladást; egyszersmind a rendelkezésemre bocsátott anyagi erők mértékéhez képest műemlékeink fentartására is minden gondot fordítottam. E bevezető átalános áttekintést kellően felvilágosítják és kiegészítik az alább következő részletes adatok.
