Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-794. Jelentés a magyar korona országai 1874-ik évi hadjutalékainak felosztása és sorozó járásonként való kivetése tárgyában

794. SZÁM. 131 Minthogy azonban az egész megye összes ujoncz-jutaléka, az egész megyére nézve tös*éat kiszámítás szerint, 421 főre terjed: a két rendbeli számítás eredménye között 2 főben mutatkozó különbség akként igazittatik ki, hogy elsőben a füzéri, s azután a gönczi sorozó-járás ujonczjutaléká­hoz, mint a mely két járásban az elosztás folytán a legnagyobb törtszámok maradtak fen, egy-egy ujoncz adatván, ezzel a füzéri járásra 68, a gönczi járásra pedig 113, és így az egész megyére a reá háramló 421 ujoncz vettetik ki. Megjegyzem még: hogy a füzéri járásra 68 ujoncz után 7 póttartalékos azért volt kiro­vandó, mivel a 10-el elosztás által eredményezett 6 számhoz.a fenmaradott s félnél nagyobb 8 /io törtszám, a fenálló szabályhoz képest 1 egész gyanánt volt hozzáadandó. Ha pedig a törvényhatóság csak egy sorozó-járást alkot, reá az ujoncz-kivetés csak egy­szeri számítás folytán és a fentebb kifejtett számtani munkálat alapján történik. De magában a kivetési kulcsot képező százalékos számban is, a melyhez a végső elosztás után fenmaradott s félnél nagyobb törtszám szintén hozzáadatik, mig a fél vagy félnél kisebb tört­szám számításon kívül hagyatik, fordulván elő törtszám: az ezen kulcs szerint eszközlött számitások folytán is előáll az az eredmény, hogy az egyes országban lévő törvényhatóságokra kiszámított ujoncz­jutalékok összege kevesebbre vagy többre terjed, mint a mennyit tesz az ezen országra a népesség aránya szerint háramlóit egész jutalék. Ilyen helyzetben tehát, az illető ország ujoncz-jutalékának törvényhatóságonként eszközlött kivetése után, a helyreigazításnak azon módszere gyakoroltatik, hogy ha a törvényhatóságonként! ki­számítások összege kevesebbet tesz az országos jutaléknál, ez esetben a fenforgó különbség, — a mint jelenleg Horvát-Szlavonországokra nézve történt, — egy-egy főben, pótlólag azon törvényható­ságokra rovatik ki, a melyekben a szabályos elosztások után a legnagyobb törtszámok maradtak fen: ha pedig megfordítva a törvényhatóságonkénti kiszámítások összege többre megy az országos juta­léknál, ez esetben, — a minő jelenleg Magyarországra nézve adta magát elő, — a mutatkozó kü­lönbségnek megfelelő számig egy-egy ujoncz azon törvényhatóságokról vétetik le, a melyeknél a sza­bályos elosztások után a legkisebb törtszámok maradtak fenn. S ilyen utólagos helyreigazítások folytán, Horvát-Szlavonországokban 14 törvényhatóságra rovatott ki pótlólag egy-egy ujoncz, mig Magyarországban 42 törvényhatóság jutalékából vonatott le egy-egy [ujoncz. Ezekből állanak a felvilágosítások, a melyeknek előterjesztését szükségesnek tartottam. Látni lehet ezekből, hogy a hadjutalékok kivetése, szorosan a törvénynek és fenálló szabá­lyoknak értelmében, s a legutolsó részletekig pontos számtani műveletek alapján foganatosittatik. Látni lehet végre azt is, hogy részemről minden intézkedés és minden munka megtörténik, hogy a hadjutalékok az egyes sorozó-járásokra a lehetőségig legszabatosabb és legöszhangzóbb ada­tok alapján legyenek kivethetők, s e tekintetben minden alapos panasznak eleje vétessék és közmeg­nyugvás eszközöltessék. Kelt Budapesten, 1874-ik évi július 28-án. Szende Béla s. k., honvédelmi minister. 17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom