Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-794. Jelentés a magyar korona országai 1874-ik évi hadjutalékainak felosztása és sorozó járásonként való kivetése tárgyában

128 794. SZÁM. S minthogy a magyar korona egyes országainak jutalékai, a mint fentebb kifejtettem, a népesség aránya szerint külön számittatnak ki; minthogy továbbá Magyarország hadképességi viszonyai, s igy hadképeseinek aránylagos összege is, különböznek Horvát-Szlavonországok hadképességi viszonyaitól, s igy hadképeseik összegétől is: önként következik, hogy más kivetési kulcs áll elő Magyarországra nézve, — a hol ez 43'3°/

0-ot tesz, mint Horvát-Szlavonországokra nézve, a hol ez 60-4%-ot képez. Ezen kivetési kulcs mennyisége és kiszámításának módozata, egyfelől a felhívott hadkötelesek, s másfelől a megállapított hadképesek összegeivel együtt, a most nevezett országokat illetőleg, a kimutatás II. részében van előadva. S eme számtani adatok és kivetési kulcs alapján azután a hadjutalékoknak sorozó járásonként való kivetése nem egyéb, mint egyszerű és száraz számtani munkálat. Mindenekelőtt az ujoncz-jutalékok kivetése eszközöltetik. Ezen ujoncz-jutalékok pedig, azon tekintetből, hogy a számítás folytán gyakran fenmaradó s együttesen egy vagy több egészet is képező, és igy el nem mellőzhető tört-számok könnyebben és igazságosabban kiegyenlittethessenek, kétféle módon rovatnak ki a sorozó járásokra. Az olyan törvényhatóságra nézve, a mely több sorozó járásból áll, előbb összeadatnak a sorozó járásonkénti hadképesek számai, s az egész törvényhatóság hadképeseinek összegére rovatik ki mindenek előtt az egész törvényhatóság ujoncz-jutaléka, s az egyes sorozó járások jutalékai, a járásonkénti hadképesek számai után, azután vettetnek ki. S ha az egyes járások ujoncz-jutalékainak öszszege kevesebbre ütne ki, mint a mennyit tesz az egész törvényhatóság összes ujoncz-jutaléka: a hiányzó számú ujoncz, egy-egy fővel számítva, pótlólag azon járásnak vagy járásoknak ujoncz-jutalékához adatik hozzá, a melynél vagy a melyeknél a számításban előforduló végső felosztás folytán, a legnagyobb törtszámok maradtak fenn. S az ujonczjutalék eme kivetése az arányositási művelet egyszerűsítésével és rövidítésével akként hajtatik véghez: hogy a hadképesek összege, az illető országra nézve megállapított kivetési kulcscsal, vagyis az azt kifejező százalékkal szoroztatván, a szorozás által eredményezett összeg előbb 10-el, azután 100-al elosztatik, vagyis előbb 1 szám, azután pedig 2 szám hátulról elvágatik; s az elosztások által eredményezett összeg, vagyis az elvágások után fenmaradó szám, a melyhez még az elosztás után fenmaradott, s félnél nagyobb törtszám is 1 egész gyanánt hozzáadatik, képezi a kivetendő ujonczok mennyiségét. A póttartaléki jutalék pedig az ujoncz-jutaléknak 10 százalékát tévén, oly módon számíttatik ki: hogy az ujoncz-jutalék 10-el elosztatik, s az elosztás által eredményezett számhoz azon esetre, ha az elosztás után fenmaradott, s tovább már el nem osztható törtszám félnél nagyobb, e törtszám egy egész gyanánt hozzáadatik, és az igy előállott összeg fejezi ki a kivetett póttartaléki jutalékot; h* pedig az elosztás után fenmaradó törtszám felet vagy félnél kisebbet tesz, nem vétetik számításba. Például szolgáljon Abauj vármegye hadjutalékainak kivetése. Először az egész megyének ujoncz-jutaléka számíttatik ki; vagyis a megye összes hadképeseinek száma 973 szoroztatik a kivetési kulcsot képező százalékkal 4 33 2 9 19 3 9 19 3 8 9 2 4 2 1|3 0|9; s az ekként eredményezett összeg, a mint fentebb már tettleg látható, előbb 10-el, s azután 100-al osztatván el, vagyis előbb a hátulsó egy, azután pedig az ezt megelőző két szám vágatván el, az