Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-794. Jelentés a magyar korona országai 1874-ik évi hadjutalékainak felosztása és sorozó járásonként való kivetése tárgyában

126 794. SZÁM. 794. szám. Jelentés a magyar korona országai 1874-ik évi hadjutalékainak felosztása és sorozó járásonként való kivetése tárgyában. Azon nyilatkozatomhoz képest, a melyet múlt évi decz. 11-én kelt, s az 1874-ik évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlásáról szóló törvényjavaslathoz pótlólag benyújtott jelentésemben fejeztem •/. ki, van szerencsém, az •/. alatti mellékletben, a képviselőház elé terjeszteni a magyar korona országai 1874-ik évi hadjutalékai felosztásának és sorozó járásonként való kivetésének kimutatását. Az 1868-ik évi XL. törvényczikk 11-ik szakasza, a legközelebbi tiz évre, 800.000 főnyi teljes hadi létszámban állapitotta meg a monarchia közös védelmére szükséges szárazföldi és tengeri hadsereg mennyiségét. Továbbá, ugyanezen törvényczikk 13-ik szakasza, az ujonczjutalékhoz megkívántató póttartalékra nézve akként intézkedik: hogy ez nem lehet nagyobb az egy évi ujoncz-jutaléknál, vagyis, más szavakkal, az évenkénti ujonczjutaléknak tiz százalékát képezheti. S a hadsereg és hadi tengerészet ezen számerejének biztosítása tekintetéből szükséges jutalékok, egyfelől a magyar korona országai, s másfelől a birodalmi tanácsban képviselt országok között, az 1868-ik évi XL. törvényczikk 13-ik szakaszának értelmében, a népesség számaránya szerint lévén felosztandók: a magyar korona országaira eső hadjutalék legújabban az 1873-ik évi XXXVII. törvényczikknél fogva, 342.988 főben határoztatott meg; ennek fedezésére pedig, az 1873-ik évi XXXVIII. törvényczikkhez képest, a folyó 1874-ik évben 40.933 ujoncznak, és 4.093 póttartalékosnak kiállítása ajánltatott meg. Azon módozatot pedig, mely szerint a magyar korona országainak összes hadjutalékai az egyes országok között osztandók fel, a Magyarország s Horvát-Szlavón- és Dalmátországok között létrejött egyezménynek, vagyis az 1868. évi XXX. törvényczikknek 7-ik és 66-ik szakaszai szabályozzák. A 7-ik szakasz ugyanis arról rendelkezik, hogy a közösen megszavazandó jutalékból HorvátSzlavón- és Dalmátországokra háramló rész, az összes népesség aránya szerint állapítandó meg. S a 66-ik szakasz egyelőre azt mondja ki, hogy Fiume város és kerülete a magyar koronához csatolt külön testet képez. A magyar korona országainak összes hadjutalékai tehát egyrészről Magyarország, s más részről Horvát-Szlavonországok, és végre Fiume város és kerülete között, a népesség aránya szerint osztatnak fel. S ezen felosztást foglalja magában a kimutatás I. része. Ki lévén ekként számítva az egyes országok jutalékai, Fiume városra és kerületére nézve, mint a mely csak egy sorozó járást képez a hadjutalékok kivetése ezzel be is van végezve. Magyarországra, s másfelől Horvát-Szlavonországokra nézve pedig, mint a melyek számosabb sorozó járásokból állanak, a jutalékoknak sorozó járásonként való kivetése is eszközöltetik.