Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-707. Törvényjavaslat, a betáblázható kamat magasságának szabályozásáról

50 707. SZÁM. Az 1-ső §-hoz. A törvényjavaslat érintetlenül hagyja az uzsora-törvényt eltörlő 1868. XXXI. törvényczikket a személyes hitelre nézve, és csak a dologi hitelre nézve kívánja kimondatni, hogy a hitelezőnek nincs joga azon tőkét bekebeleztetni, a mely után az adóstól 12°/

0-nál magasabb kamatot követel, — miután a dolog természeténél fogva — a kamat magasságának a koczkázattal kell egyenes arányban lenni. A 2-ik §-hoz. Ezen szakaszban foglalt intézkedés sarkköve az egész törvényjavaslatnak, ha az adós bebizonyítja, hogy hitelezője a törvényt ki akarta játszani, a követelés az adósra nézve elveszti jelzálogi természetét. A törvényt kijátszó hitelezőre nem akartam semmiféle büntetést javasolni, nehogy javaslatom mint uzsora-törvény tekintessék. A 3-ik §-hoz. Ezen szakaszban javaslatba hozott intézkedést azért tartom nagyon szükségesnek, mert — ha a 120 és 150°/

0-kos követeléseknek rögtöni fel nem mondhatására nézve a törvény nem intézkedik, a végveszélynek fogjuk kitenni épen azokat, kiket oltalmazni akarunk. Az általam itt javaslatba hozott intézkedés közhitelünknek nem árthat semmit, mert ugy a külföldi, mint a belföldi solid tőke 12°/

0-nál sokkal alacsonyabb kamat mellett van elhelyezve, ezek tehát az intézkedés keretén kivül esnek. Azon hitelezőkön pedig, kik tőkéjüket — betáblázás mellett 120 és 150%-ra adták, nem esik semmi jogsérelem, ha egy évig várnak, mert adósaik ezen egy évi várakozásnak árát úgyis nagyon busásan megfizették már nekiek. Törvényjavaslatom indokolására nagyon sokat lehetne még felhozni, de feleslegesnek tartok minden további indokolást, mert erős meggyőződésem, hogy az általam benyújtott javaslatnak törvényerőre való emelkedése közszükségnek felel meg ; épen ezen okból kérem a mélyen tisztelt képviselőházat, méltóztassék javaslatomat elfogadni. Nagy György s. k., országgyűlési képviselő. *