Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-754. Elnöki előterjesztés 1874-ki junius hónapról

5 Az sem állhat az állam jól felfogott érdekében, hogy a segélyezett vasutak és csatornák képviselői általában, tehát akkor se lehessenek képviselők, a mikor a vállalatból folyó követelések már teljesen lebonyolittattak. Közgazdászati szempontok követelik, hogy a közlekedési vállalatok élén olyan honfiak álljanak, a kik érzékkel bírnak, vagy erkölcsileg kötelezvék arra, hogy a vállalat anyagi érdekeit, az ország anyagi érdekeivel üdvösen összeegyeztessék. Ezenfelül, mihelyt a vállalat teljesen befejeztetett, s a követelések kölcsönösen és végleg kiegyenlittettek, a társulat függó' állása azonnal megszűnt, s a kormány csak a főfelügyelet gyakorlására van utalva, a törvény s az engedélyokmány korlátai között. A mit a társulat, a kölcsönös követelések lebonyolítása után, a vállalat érdekében netalán még elérni óhajt, az már nem a kormány, de a törvényhozás akaratától függ. A házszabályok feladata korlátozni az olyan képviselőnek a tárgyalásokban és szavazásban való részvétét, a ki valamely kérdésre nézve érdekelve van. A bizottság kiveszi az általános szabály alól azon engedélyeseket, a kik az engedélyt a megalkotandó törvény életbeléptetése előtt eszközölték ki. Ellenkeznék az osztó igazsággal, kizárni a képviselőházból azon honpolgárokat, a kik az összeférhetlenségi törvény megalkotásáról, s annak az e pont alatt körülirt intézkedéséről, az engedély kieszközlésekor még csak sejtelemmel sem birtak. Önként folyik a dolog természetéből, hogy ha ezen engedélyesek egyszersmind a társulat elnökei, alelnökei, igazgatói, igazgató- és jogtanácsosai, a kedvezményben nem részesülhetnek. A társulat képviseletétől bármikor megválhatnak, az engedélytől megválniuk nem lehet. Kizárandóknak tartja a bizottság: a korona vagy az állam kegydijasait. ad 2- §• ^ A kegydíj az adományozó tetszésétől függ, s többé-kevésbbé lekötelezetté teszi azt, a ki elfogadja. E szempontból a bizottság a kegydíjasokat kivétel nélkül kizárandóknak véli a képviselőházból, míg a nyugdíjasokra nézve, a kik a nyugdíjt a törvény és szabályrendeletek alapján és értelmében élvezik, s attól a kormány egyoldalú intézkedése által meg nem fosztathatnak, a képviselői állást nyitva tartja. Kizárandóknak tartja a bizottság: a törvényhatósági és községi tisztviselőket és hivatalnokokat, oda értve a polgári iskolák tana- ad 3. §: a) rait, s az elemi és felsőbb községi népiskolák tanítóit. A törvényhatósági és községi tisztviselők és hivatalnokok nemcsak a törvényhatóság és község szoros értelemben vett belügyeit látják el, de egyszersmind végrehajtó közegei is az állami közigazgatásnak. A feladat, mely ez irányban reájuk nehezül, nem kevésbbé fontos azon feladatnál, mely az országos képviselőnek osztályrészül jut. Csak kiváló tehetségek és ezek is csak bizonyos esetekben lehetnek képesek hűen megfelelni a kettős feladatnak. A bizottság már fenn megjegyezte, hogy nem tanácsos feláldozni a közigazgatás érdekeit a törvényhozás érdekeinek. És minthogy nem birnak a törvényhatóságok és községek ez idő szerint azon joggal, hogy egyes tisztviselőket, a törvényben körülirt eseteken kivül, másokkal helyettesit, senek, a bizottság az összeférhetlenség elvét ezúttal a törvényhatósági és községi tisztviselőkre és hivatalnokokra s a községi közeg jellegével biró községi tanárok- és tanítókra is kiterjesztendőnek véleményezi. Kizárandóknak tartja végül a bizottság; a szerzetes-rendek tagjait. ad 3. §. ft) A szerzetes-rendek tagjait föltétlen fogadalom köti; a bizottság úgy vélekedik, hogy e pon

" kötött állapot esetleg akadályul szolgálhat a képviselői kötelesség hű teljesítésében. Áttérve a többi §-ok indokolására, megjegyzi a bizottság, a mint következik: Azon viszony, mely a kormány és egyes honpolgárok között esetleg létre jő, a kötött ad *• §•